Amikor az iroda bárhol lehet – Work-From-Anywhere

Az elmúlt években a munkavégzés paradigmaváltása zajlik világszerte: a munka nem egy konkrét helyhez kötött tevékenység már, hanem bárhol végezhető, ahol internetkapcsolat van – legyen az egy otthoni dolgozószoba, egy tengerparti kávézó vagy akár egy másik ország. Ez a Work-From-Anywhere (WFA, magyarul „dolgozz bárhonnan”) jelenség lényege: a munkavállalók földrajzi kötöttségek nélkül, gyakorlatilag bárhonnan elláthatják feladataikat, amennyiben rendelkezésre áll a szükséges technológiai háttér (digitális eszközök, pl. laptop, online platformok a munkavégzéshez) és stabil internetkapcsolat. A WFA keretében a munka többé nem azt jelenti, hogy „bejárunk valahová”, hanem azt, hogy „elvégezzük a feladatainkat” – ott és akkor, ahol a legjobban tudunk teljesíteni.

Része a már hagyományosnak tekinthető távmunka, home office és hibrid munkavégzés (irodai és otthoni munkavégzés ötvözése), de túlmutat e jelenségeken, mivel nem csupán az otthoni munkavégzést, hanem a teljes helyfüggetlenséget helyezi előtérbe. A WFA keretében bármilyen inspiráló vagy praktikus helyszínről lehet dolgozni (a teljesség igénye nélkül):

• Coliving és coworking: olyan közösségi terek vagy lakóhelyek, ahol a dolgozók együtt élnek és/vagy dolgoznak, miközben földrajzilag nem kötöttek egy adott irodához.
• Bedolgozói munkaviszony: a munkavállaló a munkáltató székhelyétől függetlenül, saját eszközeivel végzi a munkát, gyakran otthonról vagy más helyszínről, kötetlen munkarendben
• Önfoglalkoztatás, egyéni vállalkozások
• Négynapos munkahét
• Részmunkaidős foglalkoztatás
• Projektalapú foglalkoztatás (hakni gazdaság)
• Több munkáltatós foglalkoztatás (polyworking)
• Digitális nomádság
• Workation

Az utóbbi két trendről a cikk második felében részletesen írunk.

A WFA tehát újragondolja a munka fogalmát: a hangsúly a teljesítményen, a technológiai eszközökön és a rugalmasságon van, miközben a munkavállalók autonómiája és a munka-magánélet egyensúlya is új szintre lép. Ebből is következnek az ilyen típusú munkavégzés előnyei:

1. A munkavállalók számára nagyobb autonómiát, földrajzi szabadságot, rugalmasságot és a munka-magánélet egyensúlyának optimalizálását kínálja. Ezáltal a munkavállaló mentális jólléte is javulhat (erről korábbi cikkünkben írtunk részletesen).
2. A szervezetek számára lehetőséget teremt a globális tehetségbázis elérésére.
3. Továbbá költségcsökkentő lehetőség is: pl. irodabérlés, ingázás költségei.

Ugyanakkor számos új kihívást is felvet a WFA:

1. nemzetközi jogi, adózási, HR- és adatbiztonsági kérdéseket,
2. a virtuális csapatmunka hatékonyságának fenntartása (kommunikációs és együttműködési kockázatok, kihívások): pl. eltérő időzónákban való munkavégzés és csapatmunka összeegyeztetése, internetkapcsolat minősége.
3. Fontos a munkavállaló részéről az önmenedzsment és felelősségvállalás.

Digitális vándorok és nyaralva dolgozók

A digitális nomádok a WFA egyik speciális alcsoportját alkotják: ők azok, akik nemcsak bárhonnan dolgoznak, hanem ezt tudatosan utazással, gyakori helyváltoztatással, nomád életmóddal kombinálják. A digitális nomádok tehát folyamatosan úton vannak, gyakran költöznek egyik városból vagy országból a másikba, miközben online végzik a munkájukat. Ez az életforma a szabadságra, rugalmasságra és a helyfüggetlen munkavégzésre épül, és sokak számára a világ felfedezésének, új kultúrák megismerésének lehetőségét is jelenti.

Míg a digitális nomádság egy hosszú távú, életmódszerű helyfüggetlen munkavégzés, amely során az egyén rendszeresen utazik, és nincs állandó otthona; addig a workation (az angol work + vacation szavak kombinációja, magyarul „nyaralva dolgozás”) egy átmeneti, rövidebb időszakra szóló távoli munkavégzés egy kellemes helyszínen, ahol a munka és a kikapcsolódás egyszerre van jelen. Ennek keretében a munkavállaló ideiglenesen (néhány naptól kezdve akár több hétig is) egy másik, általában inspirálóbb környezetben (pl. tengerpart, hegyvidék, külföldi város) dolgozik távolról, majd visszatér eredeti lakhelyére és munkahelyére.

Összességében mindkét munkavégzési forma (digitális nomádság és workation) a távmunkára, digitális technológiára és internetkapcsolatra épül. Lehetővé teszik, hogy a munkavállaló ne az irodában, hanem tetszőleges helyszínről dolgozzon. A munka és a magánélet határai mindeközben elmosódhatnak, hiszen a munkavégzés helyszíne egyben a kikapcsolódás színtere is. Egyben hozzájárulhatnak a munkavállalói elégedettség és motiváció növekedéséhez, a kiégés megelőzéséhez (erről részletesen korábbi cikkünkben írtunk).

Ugyanakkor a két trend közti legfontosabb különbség az elkötelezettség, az időtartam és az életmódváltás mértéke. Eltérés van általában az úticélban is: a workation helyszínei gyakran népszerű turistacélpontok, míg a digitális nomádok inkább olcsóbb, jó infrastruktúrájú, nemzetközi közösségeket kínáló helyeket keresnek (kiemelkedő célországokról korábbi cikkünkben írtunk részletesen).

 

A workation és a digitális nomád életmód népszerűségének növekedése szorosan összefügg a munka világában bekövetkezett technológiai, kulturális és társadalmi változásokkal:

1. A gyors internet, felhőalapú szolgáltatások és korszerű kommunikációs eszközök lehetővé tették, hogy a munkavállalók bárhonnan, akár a világ másik feléről is hatékonyan dolgozzanak.
2. A pandémia alatt tömegek tapasztalták meg, hogy a munka nem feltétlenül kötött egy fizikai irodához. Ez a tapasztalat megmutatta, hogy a helyfüggetlen munkavégzés nemcsak lehetséges, de sok esetben hatékonyabb is lehet.
3. Egyre több cég ismeri fel globálisan a rugalmas munkavégzés előnyeit, például a nagyobb munkavállalói elégedettséget, csökkenő fluktuációt és költségmegtakarítást. A fiatalabb generációk (főleg Y és Z) számára pedig kiemelten fontos a szabadság, az élménygyűjtés és a munka-magánélet egyensúlya.
4. Növekszik az igény a munkavállalók körében a munka-magánélet egyensúlyára. A hosszú ingázás, a kötött irodai jelenlét és a kiégés veszélye miatt sokan keresik a lehetőséget, hogy a munkát és a pihenést, utazást rugalmasan ötvözhessék.

A digitális nomádoknak nehézséget okozhat a magánélet és munka határainak megtartása, a jogi és adózási kérdések kezelése, az orvosi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségei az adott országokban, a hosszabb távú szállások elérhetőségei, valamint a társas kapcsolatok fenntartása. Továbbá mivel a workation során a munka nem szünetel, előfordulhat, hogy az ember nem tud igazán kikapcsolódni, így a regeneráció elmarad. Ugyanakkor mindkét munkavégzési lehetőség jelentős előnyöket kínál: motivációt, kreativitást, személyes fejlődést és lehetőséget a globális kapcsolatok építésére, nem beszélve a stressz-szint várható csökkenéséről, a kiégés megelőzéséről.

Egy 2024-es felmérésben a digitális nomádok 45%-a számol be arról, hogy magányosnak vagy elszigeteltnek érzi magát, míg a gyakori költözések miatt 24 százalékuk érezte magát magányosnak.

Amellett, hogy az új környezet, a változatos impulzusok és a rugalmas munkarend inspirálóan hathatnak, növelhetik a munkavállalók motivációját és teljesítményét (amennyiben a környezeti ingerek és programok nem vonják el a figyelmet), a digitális nomádok alkalmazásával a vállalatok globálisan kereshetnek szakképzett munkaerőt, nem korlátozódnak egy adott földrajzi területre. Ez különösen előnyös a speciális tudást igénylő munkakörökben. Ráadásul a modern, rugalmas munkavégzési formák támogatása erősítheti a vállalat vonzerejét a munkaerőpiacon, különösen a fiatalabb generációk körében. Azonban a különféle időzónák, a személyes jelenlét hiánya nehezíti a csapatmunkát is, lassíthatja a döntéshozatalt. A digitális nomádok pedig kevésbé kötődhetnek a vállalati értékekhez és közösséghez, ami hosszú távon gyengítheti a szervezeti kultúrát.

Nemzetgazdasági szinten több előnye is van, ha az adott országot választják munkavégzési helynek a digitális nomádok, elsősorban a turizmuson és fogyasztáson keresztül. A digitális nomádok nem tipikus turisták: általában hetekig vagy hónapokig maradnak egy helyen, így nemcsak a szezonális csúcsidőszakban, hanem egész évben stabil bevételt biztosítanak a helyi szolgáltatóknak, szállásadóknak, vendéglátóhelyeknek és egyéb vállalkozásoknak, így közvetlenül támogatják a helyi gazdaságot. Igényeire reagálva pedig egyre több helyen jelennek meg coworking és coliving terek, a gyors internet, speciális közösségi események, valamint hosszabb távú bérlésre alkalmas szálláshelyek. Ez a trend nemcsak a nagyvárosokat, hanem kisebb, kevésbé ismert desztinációkat is érinti, decentralizálva a turizmust és segítve a kevésbé frekventált térségek fejlődését. Az új trendek ugyanakkor kihívásokat is hoznak: a rövid távú lakásbérletek iránti kereslet növekedése emelheti a helyi lakhatási költségeket, egyes helyeken társadalmi feszültségeket okozhat, illetve a helyi infrastruktúra túlterheléséhez vezethet.

A digitális nomádok és workationozók számára számos ország kínál kiemelkedő lehetőségeket, amelyek a rugalmas munkavégzéshez szükséges digitális infrastruktúrát, vízumprogramokat, élhető környezetet és befogadó, aktív közösséget nyújtanak: Portugália, Mexikó, Egyesült Arab Emírségek stb. Ezekről az országokról korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

A munkavégzés szabadsága számokban

A különféle felmérések 40–80 millió főre teszik világszerte a digitális nomádok létszámát. Láthatóan nagyobb a szórás az egyes felmérések között, mivel nincs egységes definíció és hivatalos nyilvántartás (a legtöbb adat önbevalláson alapuló felmérésből származik). Ha a pontos adatok nem is állnak még rendelkezésünkre, de ezzel együtt is fontos trendeket mutatnak. A digitális nomádok száma a COVID-19 járvány után ugrott meg jelentősen, 2019 és 2022 között 131 százalékos növekedést mutatva, majd az utóbbi években lassabb, de folyamatos bővülés tapasztalható (2 százaék körüli éves létszámbővülés).

Az Egyesült Államokból származik a digitális nomádok legnagyobb része: 2025-ben mintegy 18,1 millió amerikai vallja magát digitális nomádnak. 2024-ben végzett felmérések szerint mintegy 21 millió felnőtt amerikai tervezi még, hogy a következő két-három évben digitális nomád életmódra vált – bár azt is mutatják a felmérések, hogy a digitális nomád életmódot fontolgatóknak csupán 7-9 százaléka teszi meg a szükséges lépéseket az életmódváltáshoz. A kibocsátó országok listáján az USA-t az Egyesült Királyság, Kanada és Németország követi, a trend pedig globálisan terjed, és várhatóan tovább növekszik a következő években.

További jövőt formáló tendenciák, miszerint növekszik a „slowmad” (lassabb, hosszabb ideig egy helyen tartózkodó nomád) és a családos digitális nomádok aránya is.

Demográfiai jellemzőket illetően, az átlagos digitális nomád 36 éves, a legnagyobb arányban (38–47 százalék) a 30–39 éves korosztályból kerülnek ki (Y generáció tagjai főleg), többségük férfi (78-85%), miközben a nők aránya folyamatosan emelkedik. A digitális nomádok 90 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Többségük, 56 százalékuk hagyományos, teljes munkaidős állásban dolgozik, míg 44 százalék szabadúszó, vállalkozó vagy más rugalmas munkavégzési formában dolgozik. Főleg az IT, a kreatív iparágak, oktatás és marketing területén dolgoznak. Bár sokan újak a digitális nomád életmódban (42 százalékuk egy évnél rövidebb ideje váltott életmódot), jelentős részük (24 százalék) már több mint öt éve kitartóan követi ezt az életformát.

Ami a gazdasági hatásukat jelenti, a digitális nomádok együttesen évente közel 800 millió dollárral járulnak hozzá a globális gazdasághoz, főként szálláshelyek, helyi szolgáltatások és coworking irodák igénybevétele révén.

A workation is egyre elterjedtebb jelenség világszerte, bár konkrét statisztikák nem állnak rendelkezésre. Az ADP Research 2025-ös „People at Work” jelentése szerint globálisan a munkavállalók 22–34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljes szabadsága van a munkavégzés helyének megválasztásában, régiótól függően (pl. Közel-Kelet/Afrika: 34 százalék, Ázsia: 28 százalék, Észak-Amerika: 27 százalék, Európa: 20 százalék), mely elengedhetetlen feltétele a workation-nek.

Egy 2023-as online felmérés szerint, amely 11 ezer európai válaszadó (többek között az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Svájc, Németország, Ausztria, Portugália, Belgium, Lengyelország, Csehország) részvételével készült, közel három európai válaszadóból egy (28 százalék) jelezte, hogy az adott nyáron szeretne nyaralás közben dolgozni. Egy másik, főként brit és európai irodai dolgozók körében végzett felmérés szerint (2023) a válaszadók 46 százaléka állította, hogy az elmúlt évben már kipróbálta a workationt, akár belföldön, akár külföldön. Ugyanez a kutatás azt is kimutatta, hogy több mint egyharmad (35 százalék) tervezi, hogy a következő évben workationön vesz részt.

Magyarország a digitális nomád térképen

A digitális nomádság Magyarországon is egyre népszerűbb, mind a külföldi, mind a magyar munkavállalók körében. Hazánk a VisaGuide által készített 2025-ös Digitális Nomád Indexe szerint a világ ötödik legjobb országa a digitális nomádok számára. Ez az index olyan kulcsfontosságú tényezőket vizsgál a digitális nomádság szempontjából, mint az internetsebesség és stabil net-kapcsolat, az adózási feltételek, a megélhetési költségek, az egészségügyi infrastruktúra és az adott ország turisztikai vonzereje. Ezen a listán Spanyolországot, az Egyesült Arab Emírségeket, Montenegrót és a Bahamákat követően szerepel Magyarország.

Az idei rangsor szerint hazánk kiemelkedik a kedvező megélhetési költségeivel, stabil internetkapcsolatával, valamint a digitális nomád vízumhoz (ún. Fehér Kártyához) szükséges alacsony jövedelmi követelményével (2000 euró). Vonzó szempont továbbá, hogy kedvező adózási feltételeket kínálunk (pl. 15 százalékos szja, és az első közel hat hónapban adómentes a külföldről származó jövedelmük).

Magyarország 2022-ben vezette be a Fehér Kártyát, amely lehetővé teszi, hogy nem EU-s állampolgárok legfeljebb két évig tartózkodjanak és dolgozzanak távmunkában az országban, feltéve, hogy külföldi munkáltatójuk vagy vállalkozásuk van (és nem kívánnak magyarországi munkáltatónál dolgozni), és igazolják a rendszeres, külföldről származó jövedelmet (legalább havi 2000 euró). Ez a vízum nem jogosít magyarországi munkavállalásra, hanem kizárólag a digitális nomád életformát támogatja.

Magyarországon belül Budapestet a világ egyik legjobb városaként tartják számon a digitális nomádok számára, elsősorban alacsony megélhetési költségei, kiváló internetinfrastruktúrája, élénk kulturális élete, történelmi látnivalói és pezsgő közössége miatt. Budapest digitális nomád közössége folyamatosan bővül, egyre több esemény, coworking iroda és közösségi kezdeményezés támogatja a beilleszkedést és a kapcsolatteremtést. A főváros tehát különösen népszerű, de vidéki városokban is megjelentek kisebb közösségek (pl. Debrecen, Szeged, Pécs, Győr vagy a Balaton környéke).

Nemcsak Magyarország vonzó célpont a külföldi digitális nomádok számára, hanem egyre több magyar választja a digitális nomád életformát, különösen a fiatalabb, jól képzett, idegen nyelveket beszélő generációk körében. Egy 2022-es hazai kutatás szerint a pandémia előtti időszakban a válaszadók mindössze 1,7 százaléka dolgozott digitális nomádként, de a koronavírus-járvány után ez az arány több mint háromszorosára nőtt (5,8 százalék). A kutatás szerint a válaszadók harmada szívesen dolgozna digitális nomádként, ha az élethelyzete engedné. Ha nem lennének családi vagy egyéb kötöttségeik, tízből kilencen választanák ezt a formát: kétharmaduk hazai helyszínről külföldi megbízónak, több mint felük pedig külföldről magyar megbízónak dolgozna.

Magyarország számára a digitális nomádság jelentős makrogazdasági lehetőségeket kínál. Egyrészt élénkíti a turizmust és a helyi gazdaságot, növeli a szolgáltatások iránti keresletet, javítja hazánk nemzetközi versenyképességét (pl. hazánk top5-ben a Digitális Nomád Indexben), vonzóbbá teszi a globális munkaerőpiacon, és növeli az ország imázsát a digitális gazdaságban. Ugyanakkor a magyar (főleg magasan képzett, pl. IT) szakemberek számára is vonzóbbá válik a nemzetközi mobilitás, ami a hazai munkaerő megtartásában kihívásokat okozhat. A digitális nomádok keresletfelhajtó hatása pedig a lakásbérleti piacon árnövekedést, a helyi lakosság kiszorulását is eredményezheti, ha nincs megfelelő szabályozás. Emellett a turizmus fenntarthatósága is fontos szempont.

Összefoglalás

A Work-From-Anywhere, azon belül pedig a digitális nomádság és a workation elterjedése alapjaiban formálja át a munkavégzés fogalmát: a munka már nem helyhez kötött, hanem bárhonnan, akár otthonról, vagy akár a világ bármely pontjáról végezhető, ha adott a technológiai háttér és a stabil internet. Ezek az új munkavégzési trendek nagyobb rugalmasságot, autonómiát, inspirációt és munka-magánélet jobb egyensúlyát kínálják a munkavállalóknak, miközben a szervezetek számára globális tehetségbázist és költségcsökkentési lehetőségeket teremtenek. Ugyanakkor új kihívásokat is hoznak: a jogi, adózási és adatbiztonsági kérdések mellett a csapatmunka, a kommunikáció és a személyes kapcsolatok fenntartása is nehezebbé válhat.

A digitális nomádok száma világszerte dinamikusan növekszik, a becslések szerint 40–80 millióan választják ezt az életformát, és egyre többen élnek a workation lehetőségével is. A digitális nomádok főként a szabadság, az élménygyűjtés és a globális kapcsolatok miatt választják ezt az életmódot, de gyakoriak a magánéleti és szakmai kihívások, például a magány vagy a kiégés.

Magyarország, különösen Budapest, a világ egyik legvonzóbb célpontjává vált a digitális nomádok számára, köszönhetően a kedvező megélhetési költségeknek, fejlett infrastruktúrának és a Fehér Kártya vízumprogramnak. A digitális nomádok jelenléte élénkíti a turizmust, növeli a helyi szolgáltatások iránti keresletet, ugyanakkor a lakhatási piacra és a munkaerő-megtartásra is kihívásokat jelenthet. A trendek alapján a helyfüggetlen munkavégzés és a digitális nomád életmód a következő években tovább erősödik, és Magyarország számára jelentős gazdasági és társadalmi lehetőségeket rejt. Azonban fontos azt is látni, hogy a digitális nomádság fenntartható előnyeihez tudatos szabályozásra és a helyi közösségek integrációjára is szükség van.

(Forrás)