Meglepő adatokkal szolgált az idei első negyedévet illetően az Eurostat, hiszen a magyar piacon mindössze 1,5 százalékkal emelkedett a lakáspiaci tranzakciók száma 2024 hasonló időszakához képest, ez pedig a visszaesést produkáló Írország, Málta és Ciprus után a negyedik legrosszabb statisztika az adatot szolgáltató 17 európai ország közül. Mindez azért lehet meglepetés, mert az év eleje itthon a közbeszédben épp arról szólt, hogy nagyon erős az érdeklődés, amit újabb intézkedések is támogattak. Ilyen volt a SZÉP kártyákon szereplő összeg felhasználhatósága, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felszabadítása, illetve a lakossági állampapírokból felszabaduló jelentős kamat- és tőkefizetés. Azonban a jelek szerint ez sem mozgatta meg igazán a lakáspiacot, inkább csak az érdeklődés volt erős, kevésbé tükröződött ez tranzakciókban.

„A gyenge első negyedév egyik oka furcsa módon éppen a kimagasló 2024-es forgalom lehetett, a tavalyi magas bázisról már nem tudott tovább élénkülni a magyar lakáspiac. Emellett technikai oka is lehet, hiszen a nagy arányban tervasztalról vásárolt új lakások akár csak két év múlva, az átadás előtt aláírt végszerződéssel kerülnek be a forgalmi statisztikákba, és 2023 eleje pont egy látványos lejtmenet kezdete volt” – kommentálta az adatot Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

2024 első negyedévében a magyar lakáspiac Európában a második legerősebb növekedést mutatta a forgalom szempontjából, 39 százalékkal növekedett a tranzakciók száma. De ugyanez igaz volt az év egészére is, minden negyedévben 27 százalék felett volt az éves növekedés. És hogy mennyit számít a már említett bázis: a tavalyi első negyedévben épp a már említett Ciprus volt csak előttünk a rangsorban, mely most mögöttünk szerepel.