Az idei első negyedévben egyébként a litván lakáspiac mutatta a legerősebb aktivitást, ott több mint 40 százalékkal emelkedett a tranzakciók száma, mögöttük Dánia és Belgium állt egyaránt 30 százalék feletti növekedéssel.
Ha a tavalyi egész évet nézzük, akkor Luxemburg tudta felmutatni a legnagyobb élénkülést, 2023-hoz képest 47,1 százalékkal több adásvétellel, a második viszont Magyarország volt 34,7 százalékkal. A magyar piacon belül a használt lakások esetében 35,4 százalékkal, míg az újaknál 23 százalékkal emelkedett a tranzakciók száma. Az azt megelőző évben viszont – immár nem annyira meglepő módon – éppen ebben a két országban esett vissza a legnagyobb mértékben a forgalom. Tavaly egyébként az év egészében viszonylag kiegyensúlyozott volt a növekedés, a magyar lakáspiaci forgalom növekedése mind a négy negyedévben Európa dobogóján volt, a második negyedévben pedig egyenesen az első volt az EU-ban.
„Azt eddig is láttuk, hogy az európai lakáspiac erőteljes hullámzást mutat, ennek egyik oka a piac tehetetlensége. Vagyis amikor kedvező a gazdasági környezet, erős a kereslet, akkor az elinduló újlakás-fejlesztések jellemzően kb. két év múlva jutnak el az átadás fázisába” – emelte ki Valkó Dávid. Emellett a többi statisztikai adathoz képest nagyobb a bázishatás jelentősége a lakáspiacon, egy-egy erős év után nagyon nehéz tovább pörgetni a tranzakciók számát.
A 2024-es éves adatok alapján azt lehetne mondani, hogy 2025 egésze is visszafogott élénkülést mutathat. A hírek szerint ez a második negyedévben és a harmadik negyedév elején meg is mutatkozott, az erős év eleji érdeklődés után inkább kivárás jellemezte a piacot.
