A szakértők már korábban is elmondták, hogy április elseje után minden nap extra fájdalommal jár a világnak: gyakorlatilag napi 10-12 millió hordó nyersolaj és finomított termék hiányzik a szoros lezárása miatt a világpiacról, nem is beszélve az évi 35-40 millió tonna műtrágyáról, az évi 160 millió tonna műanyagról, az évi 6,5 millió tonna alumíniumról, az évi 7 millió tonna kénsavról és a mintegy 60-70 millió köbméter héliumról.

Nézzük meg röviden, milyen szektorok nyerhetnek a szituációból?

Kőolajfinomítók, integrált olajipari cégek: Nyilván az első csoport ezek a vállalatok, mivel mind az olaj- és gázárak, mind a finomítói marzsok jelentősen nőttek. Érdekesség, hogy a petrolkémiai marzsok első lépésben az elszálló alapanyagárak miatt csökkentek, de várható, hogy a végtermék árak is nőni fognak, ami összességében árrés javulást hozhat. Főleg az amerikai termelők lehetnek jelentős nyertesek, a finomítói cégek közül a Valero vagy a Marathon Petroleum, a nagy integrált vállalatok közül pedig a Chevron vagy a Occidental lehet a nagy nyertes.

Műtrágya gyártók: A műtrágya árak emelkedtek annyira, hogy a magasabb gázköltség ellenére a műtrágya termelés profitja nő. Különösen a nitrogén alapú műtrágya árak szárnyalása kiemelkedő, a foszfát alapúaké kevésbé. Azok a műtrágyaféleségek, ahol jelentős a kénfelhasználás, szintén jelentős áremelkedésen mentek keresztül. Az amerikai vállalatok közül a CF Industries az egyik legnagyobb nitrogén műtrágya termelő.