A békülékenyebb kormányzati retorika és a fontos kérdésekben – az MNB függetlensége, az uniós pénzügyi paktumhoz való csatlakozás – megkezdett visszavonulás érezhetően javított az ország megítélésén, az euró/forint árfolyam 300 alá csökkent. A pénzügyi mutatók mélyponthoz viszonyított javulása azonban könnyen átmenetinek bizonyulhat, egy esetleges kormányzati időhúzás könnyen a pénzügyi mutatók új válságspiráljához vezethet.

A GKI szakértői úgy vélik, hogy súlyos hiba lenne az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalásokat költségvetési jellegűnek minősíteni. A jelenlegi pénzügyi-finanszírozási válság természete elsősorban bizalmi és politikai, csak másodsorban gazdaságpolitikai és harmadsorban költségvetési jellegű. Elkerülhetetlennek látszik, hogy a kormány hajlandó legyen olyan lényegi intézményi-törvényi változásokra, amelyek legalább jórészt visszaállítják az európai piacgazdaságokban szokásos jogbiztonságot. (Olyan gazdaságpolitika kell Magyarországon, amely megerősíti a gazdasági kormányzásba vetett bizalmat, stabilizálja a zajló kiigazítási folyamatot és megerősíti a gazdasági intézményrendszert - áll az IMF friss, Magyarországról szóló jelentésében.)

A krízis közelébe jutottunk

2012 elejére a magyar gazdaság és a kormány fenntarthatatlan helyzetbe, pénzpiaci finanszírozási krízis közelébe került. Az IMF és az EU által is elfogadhatatlannak minősített törvényhozási és gazdaságpolitikai lépések sora kiprovokálta a világ szinte minden politikai és pénzügyi központjának kritikáját, s mély bizalmatlanságot okozott a befektetők körében. Az euró árfolyama átmenetileg 320 forint fölé került, sikertelen állampapír-kibocsátásokra került sor, a hosszú lejáratú államkötvények hozama elérte a 11 százalékot, a CDS felár pedig a 750 pontot. A magyar állampapírok minden hitelminősítőnél bóvli kategóriába kerültek, megítélésük a régióban a legrosszabb. Az államcsődtől való növekvő félelem következtében érzékelhető lett a hazai megtakarítások némi elszivárgása.

Az IMF legfrissebb előrejelzése 2012-re az euróövezetben enyhe recessziót valószínűsít. Bár a magyar kivitel az autóipari beruházások termőre fordulása miatt dinamikus lesz, a többi exportágazat lehetőségei tovább szűkülnek. A belföldi kereslet visszaesése súlyosan érinti a hazai piacra termelő és szolgáltató cégeket. A lakosság fogyasztása a reálkeresetek 3,5 százalékos csökkenése miatt – a devizahitelesek terheinek enyhülése ellenére – 2,5 százalékkal mérséklődik, a beruházások pedig a piac- és forráshiány, valamint ajogbizonytalanság miatt 4 százalékkal tovább csökkennek.

Évközi korrekció jöhet

A bankok hitelezési hajlandósága és képessége a padlón van. A végtörlesztésen december végéig 174 milliárd forintot veszítettek. Ez február végéig még kb. megduplázódik. A bankok és a kormány között született megállapodás értelmében a veszteség 30 százalékát a bankok leírhatják bankadójukból, de így is tőkepótlásra szorulnak. A romló tőkehelyzet és a katasztrofális gazdasági kilátások hatására a bankok hitelezése leáll, sőt számos esetben a hitelállományok csökkentésére kerül sor.

A 2011. évi pénzforgalmi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett. Az egyszeri tételeket nem tartalmazó un. strukturális deficit a GDP 5-6 százaléka körül lehet, ennek leszorítása magyarázza a 2012. évi szigorításokat. A 2012-re tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Ugyanakkor a kormányra nagy nyomás fog nehezedni, hogy a hivatalosan még nem várt visszaesés esetén is 3 százalék alatt maradjon a deficit. Ezért 2,9 százalék körüli 2012. évi hiány valószínű. Ehhez - részben az IMF-fel folytatott tárgyalások által meghatározott területeken - jelentős évközi korrekciókra lesz szükség.