Az Ipsos Mori friss kutatása szerint a kkv-k 54%-ánál már használnak felhő megoldásokat Magyarországon, és azon a kisvállalatok, amelyek komoly előrelépéseket tettek a digitalizáció útján 67%-ban úgy látják, növekedtek az eladásaik. (A főként papír alapon dolgozó cégeknél ez az arány csak 54%).
A Microsoft ügyféladatai szerint ma a kisvállalati piac 7%-a használja felhő technológiát, a kutatások szerint 50% használja – vagyis rengetegen használnak ingyenes szolgáltatásokat. A kérdés, hogy mikor váltanak professzionális üzleti megoldásokra – mondta Vass Gábor , a cég vállalati üzletág igazgatója a Microstoft által szervezett sajtóbeszélgetésen.
A kisvállalatok egyik része kényszer – mondjuk nagyvállalati partnerek előírása – miatt dönt úgy, hogy belekezd a felhő technológia alkalmazásába, másik részük viszont a mindennapi üzletben is érzékelhető változásokat remél tőle.
Látni kéne, mit tud
Ha fent van a cég a Facebookon, vagy használok Gmailt, akkor felhőt használ – ez a kettő pedig a mikrovállalkozások többségére is igaz. Vagyis a felhő ma már annyira mindennapi, hogy sokszor nem is tudjuk, hogy azt használjuk. Ez persze csak az alap, a valódi áttörést az jelenti, ahol a felhő technológiára valamilyen kreatív felhasználás épül, ami ténylegesen segíti az üzletet. Jelentős különbség természetesen az is, hogy a fizetett felhő alapú szolgáltatások esetében egy szerződéses kapcsolat ad garanciákat a cégvezetőnek arra, hogy az adatai biztonságban lesznek.
A kisvállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, hogy mi mindenre jelenthetne megoldást a konkrét üzletmenetben a meglévő technológia, ezért fontos lenne, hogy ne egy konkrét informatikai megoldást akarjon megvásárolni, hanem hajlandó legyen megosztani a szakemberekkel üzleti problémáját. Ha eljutunk addig, hogy valaki megosztja a problémáját, túl vagyunk a legfontosabb gáton, mert általában van megoldás. A legtöbb kérdésre és kétségre van válasz, csak sajnos sokan nem teszik fel a kérdéseket – mondta Vass Gábor.
A kutatásból látszik, hogy nő a tudatosság, hogy a technológia segíti a cég fejlődését, az is látszik szignifikánsan, hogy profitábilisabbak a technológiát használó cégek. A probléma ott van, hogy egy informatikai szaktudással nem rendelkező vezető lefordítsa a technológia általános elismerését arra, hogy a saját cégében mit tud valójában segíteni. Tipikus példa, hogy kisebb cégek megveszik a legújabb technológiát, majd nem használják ki annak lehetőségeit, vagy például nagyon súlyos biztonsági hibákat vétve használják. Hiába veszi meg az ügyvezető a legújabb, negyedmilliós telefont, ha nem szinkronizálja az adatokat a gépével, nem sokra megy vele. (Szintén sokat mondó, hogy iparági pletykák szerint 10 iPhone-ból 4-hez nem rendelnek még mobilinternetet.)
Fontos lenne szakember segítségét igénybe venni, ez ugyanis megmutathatná a vállalatvezetőknek, hogy valójában milyen lehetőségeik vannak. A beszélgetés résztvevői szerint pedig ez az, ami meghozhatná az igazi áttörést.
Az áttörést nehezíti az is – mondta Papp Gábor, a Jegymester.hu ügyvezetője, hogy a kisebb cégek sokszor úgy kezelik a céges büdzsét, mint a konyhapénzt: minden költséget veszteségként élnek meg, nem befektetésként, nem tervezik előre, hogy a hatékonyság növekedés milyen előrelépést jelentene. A Jegymester például sokáig ingyenes levelező rendszert használt, ami ugyan néha bezavarta a webáruház működését, de ezt adottságnak vették. Most már költenek a szolgáltatott levelező rendszerre, ami a cég számára éves szinten „jól látható összegbe” kerül, de megoldott minden korábbi problémát, ami az új ügyvezető szerint láthatóan növelte a hatékonyságot, így megéri.
Sokat beszélünk róla, hogy az internet és a felhő egyre inkább a közmű kategóriába tartozik. Ezt más sok helyen megéltük – a mobiltelefon, a virtuális pénz használata (bankkártya) stb. már mind természetesek. Ez történik most az informatikában. Sorra látunk olyan cégeket, amelyek gyakorlatilag minden tulajdon nélkül piacvezetővé válnak, látjuk, hogy beruházás nélkül is lehet áttörést elérni – a most felnövő a generáció ezt látja, ami alapvetően változtatja meg a gondolkodást – véli a Microsoft szakembere. Egyetért vele Bőgel György, a CEU professzora is, aki szerint a most aktuális hazai kkv generációváltás ebben is jelentős változást fog hozni. Az Y generáció számára teljesen természetesen az informatika használata, mindenre ebben látják a megoldást.
A felhő technológia használatának terjedéséhez hozzájárulhat Bőgel szerint, hogy komoly gond, hogy egy kkv honnan szerez egy jó it szakembert. Amúgy is nagy a szakemberhiány, a legjobbakat elviszik a nagyok és akik jók, azok egyre drágábbak. A kicsik számára gyakorlatilag elérhetetlen egy saját it-szakember eltartása, ezért különösen fontosak a távolról felügyelhető rendszerek. A felhő alapú, felhasználóbarát technológiáképpen erre vannak kitalálva. Olyan megoldások, amelyeket könnyebb bevezetni, sokkal könnyebb üzemeltetni, a technológiához szokott Y generáció szinte betanítás nélkül képes elkezdeni használni ezeket, ami a kis cégeknek nagy könnyebbséget jelent – mondta Vass Gábor.
Új technológia, régi gondolkodás?
A technológia sok mindenre képes, de a folyamatokat sokszor a régi berögződések alakítják, a meglévő folyamatokat képezik le az új technológiával, ami csak töredékét adja a lehetőségeknek. Ez, hogy az átállások során az új technológiát először a régi módon próbálják meg használni, Bőgel szerint történelmileg is jellemző. Idő, amíg a gondolkodásmód is hozzá alakul a technológia adta lehetőségekhez.
Pedig a lehetőségek néha egészen varázslatosak. A fő kérdés, hogy van-e valaki, aki felteszi a kérdést, hogy hogyan tudna a problémám megoldásában segíteni az informatika?
Egy hazai agrárvállalkozás például az eladatlan készletekről kezdett el automatikus e-mailt küldeni a már szerződött partnereknek, akik egy része boldogan vásárolt többet. Így csökkentették a beragadt készleteket. De az informatika egészen meglepő dolgokra is jó lehet. Egy japán telepen szarvasmarhákra lépésszámlálót szereltek, az adatok egy analitikai rendszerbe kerülnek felhőbe, ami ennek alapján előre tudja jelezni az állatok párzási hajlandóságát. Az ennek alapján átalakított rendszerben 90%-kal nőtt a szaporulat az adott szarvasmarha telepen. Kissé talán közelebbi példa, hogy a statisztikák szerint egy szőlősgazda napi 5-6 órát közlekedéssel tölt, ennyi idő, amíg bejárja a termőterületet. Ha szenzorokkal szerelik fel a tőkéket, ez az idő minimálisra csökkenhet, hiszen csak oda kéne elmenni, ahol jelez valami szokatlant a rendszer.