Az energiaforrások szélesebb körű elérhetőségének köszönhetően az energia egyre inkább tömegtermék jellegűvé kezd válni, ami a piacon jelenlévő, legnagyobb szereplők részéről mindenképpen új megközelítést igényel. A napelemek terjedése miatt pedig a villamosenergia-termelés decentralizálódik, egyúttal az energia-elosztók szerepe is megváltozik: nem csak a hálózati infrastruktúra üzemeltetői, de a harmadik fél eszközeinek (pl. különálló generátorok, energiatárolók) hálózati integrátorai is lesznek.
„A napelemekkel való termelés, valamint az akkumulátorok és az egyéb energiatároló kapacitások költségeinek csökkenésével megfizethetővé válik a fogyasztók hálózattól független, autonóm energiatermelése. Az aktívabb, önállóbb fogyasztók így a közeljövőben vagy önfenntartókká válhatnak, vagy mikrohálózatokon keresztül, lokálisan egyenlíthetik ki a keresletet és kínálatot. Ez pedig jelentősen átalakítja a hagyományos, hálózatokat működtető vállalatok szerepét, és az infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatban is fontos kérdéseket vet fel” – emelte ki Mező Csaba, a Deloitte Zrt. energiaszektorának vezetője.
A következő trendként a Deloitte szakértője az iparágak közti konvergencia egyre növekvő jelentőségét említi: a hagyományos energiaipari vállalatok versenytársai egyre inkább más iparágakból, így például elsősorban az autógyártásból kerülhetnek ki. A piaci verseny elsődleges színterét pedig – az okosotthonok és az energia hubok 2021-ig prognosztizált, jelentős előretörésével – a fogyasztók otthonai jelentik majd. Az új piaci belépők a minél nagyobb és minél gyorsabban elért piaci penetráció miatt a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokra és innovatívabb termékekre fókuszálnak: az autógyártók helyhez kötött tárolási ajánlatokkal lépnek piacra, egyúttal keresztfinanszírozzák az elektromos autó üzletágakat. A telekommunikációs, illetve technológiai háttérrel érkező cégek pedig az ügyfélinformációk begyűjtésével és elemzésével tudnak versenyelőnyt szerezni.
Az ügyfelek tudatosságának növekedésével párhuzamosan természetesen az ügyféligények is nagy változáson mennek keresztül: egyre komplexebbekké válnak, vagyis a termékek és szolgáltatások az igények mind szélesebb körét kell, hogy kielégítsék. Egyértelmű összefüggés látható a növekvő individualizmus/fogyasztói tudatosság és a GDP-növekedés között, az individualitás a magyar fogyasztók körében ráadásul különösen magas. Az ügyfelek az energiapiaci márka- és termékválasztásaikon keresztül is megkülönböztetik magukat, mindez az Y generáció képviselőire hatványozottan igaz, akiknél az „én” fókusz még erősebben van jelen.
„A piaci verseny paradigmaváltásához járul hozzá a közműszolgáltatok terén elsősorban az okoseszközök által hajtott digitalizáció erősödése is, amely alapjaiban, egyrészt a belső folyamatok, másrészt az ügyfelekkel történő kapcsolattartás terén formálja át a közműszolgáltatók működését. Erre építve a szolgáltatók újszerű, a megszokottnál rugalmasabb értékajánlatokkal célozzák meg a felhasználókat, akik a megváltozott ügyféligényekkel összhangban el is várják szolgáltatójuktól a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokat és a magasabb ügyfélélményt” – tette hozzá Mező Csaba.
A megváltozott ügyféligényekkel és a digitalizációval kapcsolatos trendek közös halmazában például a változó árszabást, a rugalmasabb fizetési lehetőségeket és ügyfélszolgálatot, az egyszerűbb szolgáltatóváltást, és a hűségidő nélküli szerződéseket, valamint a megújuló energiaforrásokat érintő, ösztönző konstrukciókat találhatjuk. Az internetre kapcsolódó eszközök (IoT) kulcsfontosságúak lehetnek az új termékek és szolgáltatások kialakításában.
“Az egyik legérdekesebb jelenség az úgynevezett blockchain technológia (ld. keretes írásunkat) megjelenése az energetikában, mely egyre nagyobb ütemben hódít teret, például Németországban már az E.On és az RWE is fejlesztett ilyen alkalmazásokat” – mondta Mező Csaba.