A digitális átalakulás mára már szinte az összes iparágban érzékelhető hatással bír, és üzleti modelleket változtat meg. Az építőipar szereplőinek 93 százaléka azt várja a digitalizációtól, hogy hatással lesz a vállalati folyamatok teljes egészére. Néhányan már meg is tették az ilyen irányú szükséges lépéseket, derül ki a Roland Berger új tanulmányából. Az adatokból azonban az is kiderült, hogy az építőipari vállalatoknak csak kevesebb mint 6 százaléka használ digitális tervezési eszközöket a folyamat elejétől a végéig.
A megkérdezettek mindegyike úgy gondolja, hogy nem fedezte még fel az ebben rejlő teljes potenciált. „Annak fényében, hogy hogyan változott az építőipar produktivitása az elmúlt években, meglepő a digitalizáció lassú alkalmazása” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. Németországban az iparág termelékenysége mindössze 4 százalékkal növekedett az elmúlt évtizedben, miközben a teljes német gazdaság termelékenysége 11 százalékkal nőtt ugyanazon időszak alatt, köszönhetően az ipar 34 százalékos és a másodlagos szektor 27 százalékos növekedésének.
Senki nem alkalmazta még következetesen a digitális megoldásokat
A Roland Berger tanulmánya négy kulcselemet határozott meg, amelyek elősegítik a digitalizációt. Ezek a digitális adathasználat, a digitális hozzáférés a fogyasztókhoz és a beszállítókhoz, az automatizáció növelése és az összekapcsoltság kiterjesztése. Az egyes elemek relevanciája más és más az építőipari szegmensnek megfelelően. „Minél nyilvánvalóbbak az előnyök, annál egyértelműbbé válik a digitális átalakulással járó egyre nagyobb potenciál” – mondta Schannen Frigyes.
A megkérdezettek elsősorban a logisztika, értékesítés és a marketing területén látnak jelentős digitalizációs potenciált. „A vállalatoknak azonban az értéklánc teljes folyamatában alkalmazniuk kell mind a négy elemet ahhoz, hogy maximalizálják a termelékenységüket, de eddig nem sok minden történt ezen a téren. A megkérdezettek egyike sem használta következetesen a digitalizációt” – mondta Philipp Hoff, a tanulmány társszerzője.
Pedig a piacon több szoftver és applikáció is elérhető: a beszerzés területén például – amely leginkább gátja a digitális fejlődésnek – ezek a szoftverek akár 10 százalékot is lefaraghatnak a költségekből. Az építőipari logisztikában is hasonló a helyzet: szoftveres segítséggel az építőanyag pont akkor érkezik az építkezésre, amikor arra szükség van. Az ilyen just-in-time szállítási módszerekkel csökkenthető a raktározáshoz szükséges hely és költség éppúgy, mint az építőmunkások munkájának azon része, amelyet az alapanyagok mozgatásával, a terep rendezésével vagy azzal töltenek, hogy az építőanyagokat keresik. Ez most a munkaidejük akár 70 százalékát is kitöltheti. Hasonlóképpen az okos, összekapcsolt építőgépek is segítenek a kapacitáskihasználás optimalizálásában.
Az építőipar szereplőinek fontos, hogy a megrendelők esetlegesen váltakozó igényeit teljes körűen elégítsék ki. Az e célra fejlesztett mobilalkalmazások teszik lehetővé az építővállalatok és beszállítók számára a projekt idején az azonnal információhoz jutást. „A professzionális ügyfélkezelés kiemelkedően fontos az építőiparban, mégis alábecsülik a jelentőségét – mondta Schannen Frigyes. – A kivitelező sokszor hosszú ideig egyáltalán nincs kapcsolatban a megrendelővel. Pedig az építőipari cégeknek hosszú távú fogyasztói kapcsolatok kialakítására kellene törekedniük annak érdekében, hogy a versenyképességüket megőrizzék. A digitális, értékesítés utáni alkalmazások segíthetnek ezen a problémán.”
„Egy dolog biztos, a jövőben más hozza majd meg a döntéseket az építőiparban – jósolja Schannen. – A digitalizáció elterjedésében a tervezők vagy építészek döntenek majd az anyagok minőségéről és a beszállítókról és nem az kivitelezővállalatok." A digitális dokumentációnak köszönhetően a termékinformáció mennyisége rakétasebességgel növekszik majd meg. Az építőipari cégeknek meg kell küzdeniük ezzel az adathalmazzal, ugyanakkor ezeknek az okos kezelése új üzleti lehetőségeket is rejt magában. Schannen Frigyesnek nincsenek kétségei afelől, hogy „a digitalizációnak nincs alternatívája. Az építőipar sem kivétel ez alól. Az iparágnak bőven van mit bepótolnia, és nem volna szabad késlekednie”.
