A COVID-19 járvány miatt az európai kis- és középvállalkozások (kkv) többsége gyorsan felvette a ritmust a digitalizációban, ez azonban a kiberbiztonsági fenyegetések növekedésével is járt. Az Európai Unióban jelenleg 25 millió, Magyarországon majdnem 900 ezer kkv működik, amelyek a bruttó hazai termék (GDP) több mint felét adják – így létfontosságú szerepet töltenek be a gazdaságban.

Komoly következményekkel járhatnak a kkv-kkal szembeni kibertámadások

Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) 2021-es felméréséből kiderül, hogy a kisvállalkozások 57 százaléka szerint egy kibertámadás olyan súlyosan érintené vállalatukat, hogy az csődhöz vezetne. A kibertámadások pedig egyre gyakrabban érik az európai ellátási láncban működő beszállítókat: az ENISA 2022-es jelentése szerint az ilyen jellegű támadások az összes kibertámadás 17 százalékát teszik ki, míg 2021-ben ez az arány csak 1 százalék volt.

A kiberbiztonsági incidensek 82 százaléka emberi mulasztásból történik

A kiberbiztonság növelése és az ahhoz kapcsolódó képességek fejlesztése komoly kihívást jelent a kkv-k számára. Az egyik fő probléma általában az emberi tényező, a Verizon amerikai távközlési csoport 2022-es riportja szerint, az incidensek 82 százaléka emberi hibára vezethető vissza, mert az alkalmazottak és a felhasználók nincsenek tisztában a minimális kiberbiztonsági lépésekkel és azok jelentőségével. Ezért kiemelten fontos a munkavállalók megfelelő képzése és a biztonságos adathasználati szokások kialakítása. A Huawei magyarországi tapasztalatai szerint gyakori probléma, hogy egy cég vezetése alábecsüli a kibertámadások kockázatát, ezt érzékelik az alkalmazottak, és ők is lazábban veszik, vagy meg is szegik a biztonsági szabályokat.