Magyarország több erősségére is támaszkodhat a mesterséges intelligencia (AI) területén: a fejlett infrastruktúra egyedülállónak számít, a lakosság digitális képességei fejlődnek, a high-tech export pedig versenyképes – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn egy szakmai konferencián.
A tárcavezető az AI Summit Budapest 2025 című, a mesterséges intelligencia fejlődését, trendjeit és gyakorlati alkalmazásait bemutató nemzetközi konferencián kiemelte: nemcsak a mindennapi életben, hanem már a reklámokban és a filmekben is megjelent az AI. Szerinte az AI fontosabb lesz, mint az internet, átalakítja az életet, ugyanakkor a logikát nem tudja pótolni, erről nem szabad lemondania az emberiségnek.
A miniszter az Európai kihívások, magyar lehetőségek az AI-korszak hajnalán című előadásában kiemelte, hogy az EU súlyos innovációs deficitben szenved fő versenytársaihoz képest. A Draghi-jelentés alapján a versenyképességi problémák megoldása jelentős beruházásokat igényel, főleg a digitalizáció és az innováció területén, ehelyett mégis a hadiipart fejlesztik – mondta.
Lemaradásban Amerikához képest
Az Egyesült Államok jóval nagyobb arányban fektet be produktív eszközökbe, mint az EU. Az uniós cégek súlya az innováció területén egyre csökken, a jövő technológiáira fókuszáló K+F-ben az Egyesült Államok és Kína cégei dominálnak. A kritikus AI-technológiák kutatása területén Kínáé a vezető szerep – mondta.
Az uniós AI-ökoszisztéma fejlesztése számos akadályba ütközik, példaként említette a felhő-és adatszuverenitás hiányát, a lemaradást az AI-technológiák kutatásában, a gyenge AI-ökoszisztémát, az elégtelen finanszírozást, a túlszabályozottságot és a drága energiát a jelentős energiafogyasztású adatközpontokhoz. Európa lemaradása a létrehozott AI-alapmodellek számában is kimutatható – mondta.
