Az online tér által nyújtott kényelmi funkcióknak egyre több használója van, hiszen a magánszemélyek mellett a cégek és az állami szféra is a teljes digitális átállás felé halad. Ezzel párhuzamosan a bűnözők is felismerték a saját lehetőségeiket és a korábbi módszereiket továbbfejlesztve, illetve újakat kimunkálva egyre több "halat halásznak". Az online csalások elkövetésére országhatárokon átívelő profi bűnszervezetek épültek ki, amelyek módszeresen követnek el online bűncselekményeket. Az utóbbi időben az online csalások száma és elkövetési értéke folyamatosan növekedett, emiatt – a bűnözők elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében –olyan jogszabályok megalkotása vált szükségessé, amelyek lehetővé teszik, a csalással érintett bankszámlákon a fizetési műveletek minél korábbi felfüggesztését.

A hamis vezetői utasítással elkövetett online csalás a trend

A cégek elleni online csalást elkövető bűnözők alapvető célja, hogy a cég kárára valamilyen haszonhoz – pénzhez, vagyontárgyakhoz, vagy például adatokhoz – jussanak. Ezeket a bűncselekményeket jellemzően megtévesztéssel követik el, méghozzá úgy, átverik a cég egyik – jellemzően pénzügyes, és a cég bankszámlájához hozzáférő – munkavállalóját.

Tapasztalataink szerint az elkövetési módok egyre kifinomultabbak, a háttérben akár egy többszáz fős, "professzionális" bűnszervezettel. A legelterjedtebb elkövetési módok egyike, hogy a csalók hamis vezetői utasítást adnak e-mailen vagy telefonon keresztül a cég kifizetési jogkörrel rendelkező munkavállalójának arra, hogy sürgősen intézzen el egy bizalmas jellegű átutalást. Bizalmas jellegre példa lehet az, hogy a pénzt adórevízió miatt az adóhatóságnak kell azonnal megfizetni, vagy hogy egy másik cég felvásárlásáshoz szükséges előleget kell gyorsan kifizetni. Gyakori, hogy a bűnözők valódi, az interneten egyszerű kereséssel fellelhető vezetőknek, a cég ügyvédjeinek vagy tanácsadóinak a személyazonosságát használják fel. Így, ha a munkavállalóban fel is merül bárminemű gyanú, egy egyszerű böngészéssel meggyőződhet arról, hogy egy valóban létező személlyel beszél telefonon, sőt, az a személy éppen a céggel kapcsolatban lévő tanácsadói vagy ügyvédi irodánál dolgozik – magyarázza Bognár Alexandra.