A bűnőzök olyannyira kreatívok, hogy a munkavállalónak sokszor eszébe sem jut gyanakodni. A pszichológia is szerepet játszik ezeknél az elkövetési módoknál, mert az emberek alapjáraton nem szívesen mondanak ellen a "nagyfőnök"-nek vagy az annak utasítására eljáró "ügyvédnek", és főleg nem szívesen kérdőjelezik meg a döntését. Emellett a bűnözők azt a hívószámot is módosíthatják, ami a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, így valóban úgy tűnik, mintha tényleg az a személy telefonált volna, akivel beszél a megtévesztett munkavállaló. Olyan esetet is ismerünk, ahol a bűnözők deepfake (hamisított) hangfelvételt használtak arra, hogy egy cég vezérigazgatójának adják ki magukat. Az egyébként is elmondható, hogy a cégek elleni online csalásoknál a bűnözők a közelmúltban mind inkább a felsővezetőkre összpontosítanak, azaz mostanában a hamis vezetői utasítással elkövetett online csalás a trend. Emellett még mindig gyakori az a korábbi trend is, hogy a bűnözők hamis számlákat állítanak ki a cég egyik üzleti partnercége nevében, amely számlákon a banki adatokat megváltoztatták – teszi hozzá dr. Suller Noémi.

Azért, hogy a kicsalt pénz valós címzettjére ne derüljön fény, az átutalás általában - a pénzmosás elkövetésénél is ismert formában – egy fantomcég pénzmosásra használt számlájára, az ún. "öszvérbankszámlájára" (angolul mule account) érkezik, ahonnan egy pénzmosási rendszeren keresztül, több nemzetközi öszvérbankszámlát magában foglaló átutalással tisztára mossák azt. Az utalások rendszerint olyan országokhoz tartozó bankszámlákat is magukba foglalnak, amelyekkel Magyarországnak nincs bűnügyi együttműködési megállapodása, így aztán a cég bottal ütheti a pénze nyomát.