Lepsényi István a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány felkészült, hogy célzott intézkedésekkel gyorsítsa a kkv-k fejlődését és támogassa a megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalók arányának, valamint számának emelését. Ezt szolgálja az Irinyi Terv is, amely a magyar gazdaság hosszú távú növekedési feltételeinek megteremtését célozza - jegyezte meg.
Az államtitkár elmondása szerint, tavaly folytatódott a kkv-szektorban a foglalkoztatás bővülése, a munkavállalók száma újabb 98 ezerrel nőtt, így a vállalkozási szektorban dolgozó 2 millió 915 ezer munkavállaló 72 százalékát a kkv-k foglalkoztatták. A vállalkozások által megtermelt, mintegy 18 350 milliárd forint bruttó hozzáadott érték 53,9 százalékát, a teljes árbevételnek pedig 58 százalékát adja a kkv-szektor - közölte az államtitkár.
Szükség van a finanszírozási lehetőségek biztosítására, annak megújítására, a vissza nem térítendő támogatásoktól a tőkealapokon keresztüli finanszírozásig. Emellett tovább kell fejleszteni a jogszabályi környezetet is és csökkenteni kell a vállalkozói terheket.
Úgy fogalmazott, fel kell készíteni a kkv-kat az Ipar 4.0 projekt fogadására, amely a digitalizáció eredményeinek mindennapos alkalmazását jelenti. Ennek előmozdítása érdekében jövőre több mint 2,5 milliárd forint felhasználásával mintaüzemeket létesítenek.
A tőkehiány (ami a kkv szektor egyik legkomolyabb gondja) felszámolása, a kockázati tőke és az alternatív forrásbevonás elősegítése érdekében további olyan intézkedést készítenek elő, amelyek segítik a kkv-kat. Itt említette meg a 8 milliárd forinttal induló Irinyi Kockázati Tőkealapot. Az intézkedések célja, hogy egyre több kkv-ból váljon nemzetközi szinten is jól teljesítő nagyvállalat. Felidézte, hogy a nagyvállalatokat a hazai forrású nagyvállalati beruházási programmal támogatják. Erre a 2015-ös 3 milliárd forint után az idén már 20 milliárd forint feletti összeg áll rendelkezésre. Emellett az Irinyi Terv iparstratégiai támogatási programja is elindult, erre jövőre 3 milliárd forint fordítható - jegyezte meg.
Lepsényi István a jogszabályi környezet szükséges alakítására példaként hozta a közbeszerzések újraszabályozását, a GINOP és más központi források felhasználásának rugalmasabbá, egyszerűbbé tételét, valamint a 2017-től hatályos kkv-törvényt a szektor hatékonyságának javítására.
Felidézte azt is, hogy a társasági adó csökkentése egységesen 9 százalékra 400 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget, a várakozások szerint 145 milliárd forint marad a cégeknél. (Igaz, a szakértők szerint ez a változtatás egyértelműen a nagyvállalatoknak kedvez.) A vállalkozói szja csökkenése pedig több mint 180 ezer egyéni vállalkozónak kedvez; ez az adókulcs is 9 százalék lesz jövőre, ami 1,0-1,5 milliárd forintot hagy a vállalkozóknál.
Jövőre még inkább megéri a kisvállalati adót (kiva) választani. Az adómérték 2 százalékponttal - 16-ról 14 százalékra - csökken, ez mintegy 2 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál; 2018-ban pedig további egy százalékponttal csökken az adó. Emellett jövőre a feltételeknek is több cég tud majd megfelelni, mivel az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig lesz választható a kiva. Ezzel az adózási formával a cégek több mint 80 százaléka járhat jobban - mondta. A legkisebb vállalkozókat a kata segíti, ennél az adónemnél kétszeresére nő jövőre a bevételi határ, 6-ról 12 millió forintra, ennek köszönhetően pedig a 160 ezres "kata-taglétszám" a tárca számításai szerint 50-60 ezerrel bővülhet. (A két kisvállalati adónem változásairól itt olvashat részletesen.) A legkisebb vállalkozóknak jelent segítséget, hogy az általános forgalmi adónál az alanyi mentesség bevételi határa 6 millióról 8 millió forintra emelkedik. Emellett adókedvezményekkel ösztönzik a startup cégekbe fektetőket is - közölte az államtitkár.
