Ipar 4.0-ás mintaüzemek, állami kockázati tőkeprogram, könnyített jogszabályok - mindezt ígéri a kormány a kis- és középvállalkozások átfogó fejlesztésére indított program keretében jövőre.

A hazai kis és középvállalkozások legnagyobb gondja mindenképpen az akkut tőkehiány - ebben tulajdonképpen egyetértés van, ahogy abban is, tőkeprogram lehetne a megoldás. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint viszont nem olyan, mint a Jeremie.

Borúsak az üzleti kilátások Közép- és Kelet-Európában, ugyanis minden jel arra mutat, hogy mind a regionális, mind a globális gazdaság vészesen bizonytalan szakaszba lép. Sosem látott mértékben romlottak a pénzforgalmi feltételek.

A kezdő vállalkozások rengeteg hullámhegyet és -völgyet élnek át, ez teljesen természetes. Hibákat véteni emberi dolog, és a cégfejlődés része. A hibákból rengeteget lehet tanulni, az így születő új megoldások pedig segítenek elkerülni, hogy újra belelépjünk ugyanabba a gödörbe.

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2014-ig további jelentős, mintegy 5-10 milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható a hazai pénzpiacról, ami elsősorban annak lesz a következménye, hogy nagymértékben megnőttek a magyarországi hitelintézetek anyabankjainak tőkekövetelményei.

Egy kivételével feltőkésítésre szorulnak a Magyarországon működő külföldi tulajdonú bankok anyavállalatai az Európai Tanács szerdai döntése alapján - olvasható ki az Európai Bankfelügyeleti Hatóság adataiból.

A kkv-kat rosszul érintette a gazdasági válság, sokan még mindig nyögik a következményeit. A Coface szakértői a legkisebbekért aggódnak leginkább. A Policy Agenda – Ipsos kkv konjunktúra index kutatása szerint tőkével lehetne segíteni a szektoron.