Siralmas helyzetben a kkv-k

A kkv-kat rosszul érintette a gazdasági válság, sokan még mindig nyögik a következményeit. A Coface szakértői a legkisebbekért aggódnak leginkább. A Policy Agenda – Ipsos kkv konjunktúra index kutatása szerint tőkével lehetne segíteni a szektoron.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A cégek többsége súlyos problémákkal szembesült a gazdasági válság során és a nehézségeken azóta sem sikerült túllendülniük, derül ki a Policy Agenda – Ipsos kkv konjunktúra index friss kutatásából. A negyedévente elvégzett vizsgálat szeptemberi adatainak alapján a cégvezetők szerint a mostani működésük 81 százalékon áll, amennyiben a 2008-as teljesítményt vesszük 100 százaléknak. Ez egyfelől jó hír, hisz a mélypontnak tekintett 73 százalékhoz képest 11 százalékos a javulás. Ugyanakkor a cégek teljesítménye még mindig messze elmarad a válságot megelőző szinttől.


A legkisebbek nyögik leginkább a válságot
Kép: sxc
Szunnyadó kereslet
Az MNB adatai szerint 2011 első három hónapjában mindössze 491 milliárd forintnyi euró és forint hitelt helyeztek ki a bankok, ami kevesebb, mint a fele a 2007-es kiugróan magas több mint egymilliárd forintnak, de a tavalyi első negyedévi hiteleknek is csupán a hatvanöt százaléka. Legnagyobb mértékben a beruházási hitelek estek. Sokan azt feltételezték korábban, hogy 2011-ben elindulnak a fejlesztések, mégsem így történt. A gyenge belső kereslet miatt továbbra is bizonytalanok a kkv-k, többségük nem gondolkodik fejlesztésben.
Talán az exportőrök, illetve beszállítóik mutatóiban látszik némi javulás, de ezek a cégek is legfeljebb a 2008-as, vagy az előtti árbevételi szinthez közelítenek. Kapacitásbővítésre legfeljebb akkor van igényük, ha új technológia kell a gyártáshoz. Jó hír talán, hogy a válságban tönkrement versenytársak piacára belépők körében valamelyest éledhet a fejlesztési hiteligény. A helyzet ma mégis nagyon más, mint két évvel ezelőtt volt. A bankrendszer ugyanis az igényeket jóval meghaladó mértékben rendelkezik forrásokkal, keresi a kihelyezési lehetőségeket. Az egyik hazai kereskedelmi bank például 15 ezer kisvállalkozást keresett meg ajánlatával és folyamatosan bővül a Széchenyi Kártya Programhoz csatlakozó hitelintézetek száma is.
A kkv-k nagy része azonban nem hitelképes: a válságot eddig túlélt kkv-k mutatói sem javultak igazán, a hitelezhető cégek száma körülbelül a felére zsugorodhatott. Sőt, a 2009-es mérlegek alapján még finanszírozható vállalatok jelentős részéről is kiderülhet, hogy már nem az. A szegmens szereplőinek árbevétele többnyire csökkent, a piacaik szűkültek, sok cég veszteségessé vált, a jövedelmezőség pedig hagyományosan alacsony maradt. A cégek többsége nem is mer fejlesztésben gondolkodni. Ha az elkövetkező évben sem lendül fel a hazai kereslet, a válságot túléltek közül is sokan kihullnak a rostán. A hitel visszaesése tehát nem a bankok szándékainak, hanem a piacok és a gazdaság állapotának tükre.

A gazdasági lejtmenet az átlagosnál jobban sújtotta a kereskedelmi szektort – A Coface Hungary legfrissebb elemzése is a kis- és nagykereskedelmi cégeket minősítette a leginkább kockázatosnak az építőipar mellett –, az gyártótevékenységet végzőket pedig kevésbé. Regionális eltérést nem mutatott ki a kutatás. Arra viszont igen, hogy a teljesítmény visszaesése mellett jelentős a kkv-k vagyoncsökkenése is, ami a jövőre nézve jelenthet komoly problémákat. A cégvezetők úgy látják, hogy az elmúlt három évben 9 százalékponttal csökkent a cégvagyon, holott a megkérdezett vállalkozások 42 százaléka a saját tőke bevonásának lehetőségét is kihasználta a 2008 óta eltelt időszakban.

Ezzel összecseng a Coface elemzése, amely szerint – bár vannak kedvezőnek tűnő jelek is a gazdaságban – többségében olyan hatások érik a cégeket (olyan jogszabályi és egyéb változások indultak-indulnak el), amelyek miatt romlik a gazdálkodási környezet, nehezednek a tisztességes cégműködés feltételei. (Hogy miért csalnak a magyar cégek Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás futárszolgálat vezetője szerint, azt itt olvashatja.) Félő, hogy újból a szürke- és feketegazdaság fog erősödni. A valós fizetési gondokat tükröző felszámolások növekedési üteme rendre meghaladja a tíz százalékot. (2010-ben minden korábbinál több cég ellen indult felszámolási eljárás.) A rossz cégszerkezet szintén komoly gond. Miként a társadalomban is viszonylag gyenge a középosztály, úgy a cégvilágban is kevés az önálló megerősödésre, gazdálkodásra képes vállalkozás, ugyanakkor a vállalkozói lánc végén könnyen bedönthető, kis, önálló üzleti tevékenységet végezni képes kis cégek tömege található, figyelmeztetnek a Coface Hungary szakértői.

A Policy Agenda – Ipsos kutatása alapján úgy látszik, hogy csak akkor képes a magyar kkv szektor kitörni a válság utáni időszak depressziós hangulatából, ha előre menekülve igyekszik versenytársai elé kerülni. Jelenleg azonban az általános tendencia inkább az, hogy a cégek a likviditási nehézségeik elkerülése miatt inkább elhalasztják a beruházásaikat miközben tőkehiányról számolnak be. A felmérésnek arra a kérdésére, hogy a cég folyamatos, megfelelő szintű tevékenységét, illetve a tevékenység bővítését mi korlátozza a leginkább, a legtöbb válaszadó a kiszámíthatatlan gazdasági környezetet (1-től 5-ig terjedő skálán 3,7 az átlag), az elégtelen belföldi keresletet (3,6) és a tőkehiányt (3) említették.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo