Faragó: ez a vonat már elment

Amíg százmilliók éheznek a Földön és alapvető szükségleteik, mint emberi jogok nincsenek biztosítva számukra, addig nemcsak fenntartható és élhető világról nem beszélhetünk, de biztonságos világról sem, mert a lázadás és a tömeges elvándorlás erős kockázat marad. Ezt a témakört fejtegették előadók a Piac & Profit által rendezett 2018-as Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

A javak nagy része céges érdekeltségekbe tartozik, s ez is elég kevés kézben összpontosul: 147 tulajdonosi csoport birtokolja a javak 40 százalékát, 1318 tulajdonosi csoport pedig 80 százalékot.

Egyénekre, személyes vagyonra lebontva még rosszabb a helyzet. Jelenleg a Föld népességének vagyoni eloszlása a következőképp alakul:

36 millió embernek egymillió dollárnál nagyobb a vagyona.
Ez a réteg birtokolja a javak 90 százalékát.
391 millió embernek 100 000 dollár (28,58 millió forint) és egymillió dollár közé tehető a vagyona.
1,054 milliárd ember vagyona esik 10,000 dollár (2,85 millió forint) és 100 000 dollár közé.
3,474 milliárd ember birtokol 10 000 dollárnál kis kisebb vagyont.
Kínában nemrég ünnepelték az egymilliomodik dollármilliomost.

Magyarországon a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata olyan erős, hogy az uniós összesítésben hátulról a tizedikek vagyunk. "A roma lakosság háromnegyede ebbe a kategóriába tartozik", mondta Faragó. A korai iskolaelhagyók száma a fiúknál 12, a lányoknál 13 százalék, míg az EU-s átlag 10 százalék.

"Lekéstük a fenntarthatóság vonatát. A technológiai változások nem helyettesíthetik a szükséges társadalmi változásokat" - vélekedett Faragó Tibor, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára. E változások közé beletartozna az esélyegyenlőtlenség felszámolása, az éhezés megszüntetése is. "Az ENSZ 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Céljai szerint a világ jobb hely lesz 2030-ra minden embertársunk számára."

Utópia?

Jelenleg a fejlett világban munkaerőhiánytól szenvednek egész nemzetgazdaságok, de a robotizáció, valamint a mesterséges intelligencia elterjedése olyan világot fog létrehozni, amiben az emberi munkaerőt tömegesen is ki tudják váltani a gépek és algoritmusok. "Heti néhány napi munkával keres az ember, hogy megvehesse a dolgokat, amiket robotok állítanak elő neki. A munka fogalma átalakul majd. Majdnem azt mondom, hogy hobbivá válik" - mondta Dinya László, az Eszterházy Károly Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tanára. Ehhez persze majd az alanyi jogon garantált, univerzális alapjövedelem is szükséges lesz.

Dinya abban látja a bajt, hogy a politikusok sem esküdtek fel az elesettek és rászorulók szolgálatára. "A Washington Post azt írta, hogy a demokrácia meghal a sötétségben. Kevés döntéshozó van, aki sokat tesz azért, hogy oszoljon a sötétség."

Az időjárás miatt is gyakoribbak a stroke-ok

"A magyar emberek 78 százaléka időjárásérzékeny, életminőségét befolyásolja az időjárás változása, 30 százalék pedig egyenesen meteopata, vagyis az időjárási viszonyok egészségromboló hatást fejtenek ki náluk. A klímaváltozástól szélsőségesebbé válnak a légköri hatások, nő az ezeknek való kitettségünk és ezzel az időjárásérzékenységünk is" - hangsúlyozta Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója. Persze nagyon összetetettek ezek a hatások: "A hidegfrontérzékenységnek is van tizenhét alaptípusa." A gyakori fejfájás romló életminőséghez, az alvásproblémák romló munkateljesítményhez vezetnek, míg a lassuló reflexek balesetveszélyhez, a nökvekvő stresszhajlam életveszélyhez okoznak, az erősödő depresszió pedig romló életminőséghez vezetnek. "Vannak napok, amikor a stroke előfordulása háromszorosa más napoknak" - mondta Pintér.