Amíg százmilliók éheznek a Földön és alapvető szükségleteik, mint emberi jogok nincsenek biztosítva számukra, addig nemcsak fenntartható és élhető világról nem beszélhetünk, de biztonságos világról sem, mert a lázadás és a tömeges elvándorlás erős kockázat marad. Ezt a témakört fejtegették előadók a Piac & Profit által rendezett 2018-as Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

Nem a vonalkód lesz a közeljövő gazdaságának legmeghatározóbb információja, hanem a külső megjelenés, amit vizuális szoftverek értelmeznek. Az alakfelismerő szoftverek révén gyorsul a termékazonosítás, a logisztika, az e-kereskedelem, főleg hogy ezeket a programokat az okostelefon-kamerák és a köztéri kamerák képi információi hajtják. Emiatt aztán az intimszféránknak is lőttek. Már a ruhánk alapján képesek lesznek minket felismerni a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás rendszerei.

Ez volt a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű kísérlete, mely tavaly indult, és hároméves futamidőre tervezte a liberális kormányzat. Az új konzervatív kormány azonban beszüntette az „ingyen pénz” osztását. A program résztvevői dühösek.

Finnországban és Afrikában is tesztelik a garantált alapjövedelem osztását az automatizáció által bekövetkező jövőbeli tömeges munkanélküliség kiegyensúlyozására. Mint kiderült, az alanyi jogon kiosztott, munkavégzés nélkül is garantált pénzben részesülők nem mondták fel a munkájukat.

A megosztásos gazdaságba való átmenet kulturális, gondolkodás- és viselkedésbéli követelményeit és akadályait foglalta össze Dinya László, a Szegedi Egyetem tanára a Piac & Profit Sharing Economy című konferenciáján. Ha az automatizáció kiváltja a lakosság nagy részének a munkáját, s a garantált alapjövedelem csak a minimális megélhetésüket fedezi, akkor autójuk, lakásuk, gépeik, szaktudásuk stb. bérbe adásával tehetnek szert az emberek pluszjövedelemre a megosztásos gazdaságban.