A leválási folyamat ugyanakkor a magyar vállalatnál is felgyorsulhat. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója már a Washingtonból hazafelé tartó repülőúton utalt arra, hogy a cégnek előbb-utóbb le kell mondania az orosz kőolajról, hiszen mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok határozottan ellenzi, hogy nyugati szövetségeseik pénzügyi forrásai az orosz–ukrán háborút finanszírozzák. A kérdés tehát az időzítés: a Mol belső finomítói várhatóan 2027 közepére lesznek teljes mértékben alkalmasak arra, hogy tengeri kőolajjal is maximális kapacitáson működjenek – korábban a vállalat 2026 végét jelölte meg céldátumként.

A Dunai Finomítóban október 20-án történt tűzeset jelentős mértékben leköti a vállalat mérnöki és menedzsment kapacitásait, így a Mol-nak egyszerre két komoly kihívással kell szembenéznie. Ez a körülmény a leválási projektek csúszását is eredményezheti.

Fontos hangsúlyozni, hogy sem a Mol, sem Magyarország számára nincs teljes garancia arra, hogy az amerikai vezetés ne változtathatná meg bármikor az álláspontját. Ezért különös figyelemmel kell kísérni az orosz–ukrán háború alakulását, különösen azt, hogy az orosz csapatok képesek-e áttörni az ukrán védelmet. Amennyiben ez megtörténik, akkor jelentősen csökkenhet annak esélye, hogy Putyint rövid távon tárgyalóasztalhoz lehessen ültetni. Ez pedig előtérbe helyezheti a szankciók szigorúbb betartását, és felülírhatja azokat a politikai érveket, amelyek alapján a Mol és Magyarország haladékot kapott az orosz olajszankciók alól.