Steve Fuller, a Warwick University professzora, a Humanity 2.0 című könyv szerzője szerint a Facebookot, a Google-t és más cégeket arra kellene kötelezni, hogy fizessenek a felhasználóktól jelenleg ingyen kapott információkért. Fuller szerint az univerzális alapjövedelem egy régi jóléti társadalom megoldása, de az a világ már elmúlt, az automatizáció korában pont az új technológiákat használó nagyvállalatokat kellene erősebben megsarcolni. Mindezt a novemberi Brain Bar Budapest rendezvényen mondta el, ahol Pogátsa Zoltán közgazdász az univerzális alapjövedelem (universal basic income, UBI) mellett érvelt. Nagyobb nemzetközi visszhangot azonban Fuller gondolatmenete kapott. (A Futurism.com idézetre sem méltatta Pogátsát.)

Az univerzális alapjövedelemnek, amikor a kormány minimális, az alapvető szükségletek (lakbér, rezsi, élelem, ruházat) kielégítésére elégséges fizetést oszt minden polgárnak, „egy korábbi korszakban lett volna értelme, amelyben elképzeltünk egy erős államot, amely kontrollálni tudta a népességet, és felelősséget vállalni érte a növekvő termelékenységnek és más dolgoknak köszönhetően” – mondta Fuller.

Csakhogy ilyen kormányok ma már nincsenek. A gazdaság szerkezete átalakult. A mesterséges intelligencia és a robotizáció átveszi a gazdasági hatalmat, és milliókat tesz munkanélkülivé. Az univerzális alapjövedelem önmagában nem hibás gondolat, csak éppen nem a megfelelő megoldás a modern nehézségeinkre – véli Fuller. „Ez régi, jóléti társadalom alapú idea. De már nem ilyen régi, szocialista, jóléti állami világban élünk. Ezért újra kell tárgyalni a feltételeket. Nem csupán gyors és időleges megoldásra van szükség.”

Mivel a világgazdaság adatvezérelt, s ez még nagyobb mértékben igaz lesz a jövő gazdaságára – ahogy egyre inkább érvényesülnek az okos adatok, a Big Data, a mesterséges intelligencia és a robotizáció –, a felhasználó személyes adatai meghatározó alapegységei ennek a rendszernek. Ezekért pénzt kaphatnának a polgárok – véli Fuller. Ezzel a jövedelemforrással egyből megoldódna a munkanélküliség problémája, amit a robotizáció okoz a fizikai munkásoknak és az algoritmusok térnyerése a kreatívabb munkakörökben dolgozóknak.

„A Google-t, a Facebookot és az összes nagy, multinacionális vállalatot elszámoltathatóvá kellene tennünk, garantálnunk kellene, hogy az emberek, akik jelenleg »önként« adnak át nekik adatokat, amikkel e cégek a profitjukat növelik, megfelelő mértékben részesüljenek a bevételből, s ebből eltarthassák magukat” – fogalmazott Fuller.

Ez azonban felvet egy sor gyakorlati problémát. A cégeknek sok milliárd kis mikrotranzakciót kellene eszközölnie? Ezeket könyvelniük? Hogyan biztosíthatjuk, hogy nem kerülnek hamis információk a rendszerbe, amiket az emberek egyszerűen kitalálnak a pénzszerzés kedvéért? És hogyan győződhetnének meg arról, hogy az emberek nem csak azért hoznak létre új e-mail-címeket és egyéb személyes adatokat, hogy több személyes adat révén több pénzhez jussanak? Arról nem is beszélve, hogy mindenki felhasználó ott lenne mindenhol, regisztrálna több száz oldalon és alkalmazásban, csak hogy ott átadjon adatokat (ugyanazt az e-mail-címet, születési dátumot, érdeklődési preferenciákat stb.), mert így több pénzt kereshetne.

Ettől a hirdetési piac is káoszba süllyedne, megszűnnének a valós elérési számok. (Bár a Futurism.com cikke ezt az utóbbi eshetőséget nem említi.) Ha mindezt állami szinten oldják meg, vagyis az államkincstár gyűjti be az adatvételre kiszámolt pénzeket a digitális gazdaság vállalataitól, és az állami szervek osztják szét alapjövedelemként, az már egy menedzselhetőbb szisztéma lenne.

Ez esetben a következő szempontok szerint szednének pénzeket a Google-től és társaitól: hány felhasználójuk van, milyenfajta és milyen mennyiségű adatot gyűjtenek, milyen információt adnak el. Ebbe a körbe természetesen beletartoznának a böngészésről gyűjtött információk is (keresőmotorok esetében), vagy az adott honlapon való klikkelések információi, ha azokat eladja a piaci szereplő. Ez lenne nemcsak az univerzális alapjövedelem világa, hanem a maximális adatfolyam-transzparencia világa is.