San Franciscóban már most is robotok végzik a csomagok házhoz szállítását a Yelp Eat24-nél, s robot készíti a kávét egy bevásárlóközpont kioszkjában is. A Savioke nevű startup tömbalakú robotja a Szilícium-völgy hoteleiben gurul a folyosókon, és viszi a szobákba a vendégek által rendelt ételeket. (Egy japán hotelben már szinte mindent robotok végeznek.) A kaliforniai Redwood City-ben hatkerekű robotok viszik házhoz a csomagok a DoorDash nevű startup "alkalmazottjaiként" és a sor még hosszasan folytatható lenne.
A robotok egyre több munkafeladatot képesek átvenni az emberektől és egyre többen félnek tőle, mi lesz az állás nélkül maradó munkavállalókkal. És ki fizeti majd be az adókat, ha az emberek nem dolgoznak? Egy új koncepció szerint a robotokat alkalmazó cégek - legalábbis ezt javasolja Jane Kim, San Francisco 11 fős képviselő testületének egyik tagja.
Érdekes, hogy éppen a Szilícium-völgy szellemi és gazdasági központjában, San Franciscóban munkálkodik ezen a városvezetés egyik tagja. Ha sikerül megszavazni az adónemet, ez lenne az első város, amely ilyen adóterhet vezet be. Az EU legfelsőbb szintjén is felmerült egy hasonló adó meghonosításának terve a tagországokban, de a jogalkotók februárban leszavazták a javaslatot.
Jane Kim egyébként Bill Gates a Quartznak adott interjújában olvasott először a robotadó gondolatáról. (A világ leggazdagabb embere azt javasolta, hogy mivel a robotok nem fizetnek személyi jövedelemadót és társasági adót sem, igazságtalan előnyökhöz jutnak az emberekkel szemben, a kormányok vessenek ki robotadót az automatizálás lassításának és más típusú foglalkoztatási formák felkutatásának érdekében.) Elképzelése szerint a befolyó adóbevételt a város azoknak az embereknek a támogatására fordítaná, akik az automatizáció miatt veszítették el az állásukat, valamint a garantált alapjövedelem szétosztására is fordítanák a forrásokat.
Trump pénzügyminisztere, a korábban Soros Györggyel együtt befektető Steven Mnuchin nemrég azt nyilatkozta, hogy a Trump-adminisztráció egyáltalán nem foglalkozik az automatizációval ("még a radar képernyőnkön sincs rajta"), mert az csak "50-100 év múlva" fog hatni a munkaerőpiacra - amire minden jó érzésű tech mogul a Szilícium-völgyben dobott egy hátast. És örültek, hogy Washington -egyelőre- nem fenyegetőzik robotadóval.
Nem véletlen, hogy a hangadó tech-cégvezérek eddig nem kommentálták a robotadó gondolatát. Eddig jószerivel csak ketten keltek ki a kezdeményezés ellen. Az egyik Steve Cousins, a hotelrobotokat készítő Savioke vezérigazgatója, aki "innováció büntetésnek" nevezte az adó tervét, a másik Ulrich Spiesshofer, az európai ABB Group feje, aki a CNBC adásában kritizálta az elképzelést: "Megadóztatni a robotikát annyira intelligens dolog, mint megadóztatni a szoftvert. Mindkettő hatékonysági eszköz. Nem az eszközt kell adóztatni, hanem az eredményt, aki jön belőle".
San Franciscóban, az innováció amerikai fellegvárában teljesen másként vélekednek a kérdésről. "Úgy érezzük, az automatizáció az egyik legnagyobb, vagy talán a legnagyobb probléma, amivel szembe kell néznünk, nem a következő 50-100 évben, ahogy Mnuchin mondja, hanem a következő 5-10 évben", nyilatkozta Jane Kim a Business Insidernek, hozzátéve, hogy a kormányzatnak a változás élére kell állnia vezetőként, hogy ne az üzleti szektor diktálja a feltételeket.
A PricewaterhouseCoopers elemzése szerint az amerikai állások 38%-át kiválthatják automatizált megoldások. Az olyan rutinfeladatok, amik ismétlésen alapulnak, mint például a gyorsétteremben a húspogácsa forgatása az olajban vagy a csomagok házhoz szállítása könnyen elvégezhető beprogramozott gépekkel. Kim szerint az alacsony jövedelmű, alsóbb társadalmi réteget fogja elsőként sújtani a robotizáció. Hiszen az ő munkájuk tartalmazza a legkevesebb hozzáadott értéket és szellemi hozzájárulást, vagyis ezek helyettesíthetők a leginkább gépekkel.
Nem ez az első alkalom, hogy az USA-ban felvetődött a robotadó ötlete. 1940-ben egy szenátor állt elő ezzel a javaslattal, hogy ellensúlyozzák a gépek által okozott munkanélküliséget. Mint tudjuk, az ötletből nem lett semmi.
Forrás: World Economic Forum
