Betonlábnyom: tönkretesszük bolygónkat a sok építkezéssel

Melyik az az anyag, mely gyökerestül átalakította földi környezetünket? Nem az olaj, nem a műanyag, nem az acél. Hanem a beton. A víz után ez a legnagyobb mennyiségben és legszélesebb körben használt anyag a világon. De alapanyaga, az energiaintenzív eljárás során létrehozott cement óriási ökolábnyomot, légszennyezést hagy maga után.

Összeomlik a magyar egészségügy?
Mennyi pénz hiányzik a rendszerből?
Mitől lesznek rövidebb várólisták?
Csak a magánegészségügyre számíthatunk?
Online Klasszis Klub élőben Rékassy Balázzsal

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. szeptember 18. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A beton szó szerint a modern világ alapzata. Ha nem is betonból van a falazat, a lakóépületek alapját leggyakrabban a beton adja. Iskolák, kórházak, irodaházak, hidak, metróalagutak, vízerőművek – mindent betontalapzatra építünk.

A beton több szempontból is megfelelő anyag: időtálló, könnyen gyártható, bőségesen hozzáférhető anyagokból készül (cement, víz, kavics vagy homok – bár utóbbinak egyre kevésbé vagyunk bővében, lásd alant), és ráadásul olcsó.

Fotó: Flickr/Davis Mosans

A beton a legszélesebb körben használt, ember által gyártott anyag a világon. Felfedezése az ősi kultúrákhoz fűződik, hiszen a betont már 8000 éve is használták Szíriában és Jordániában padlózatok és föld alatti ciszternák kialakítására. A római Colosseumba és a Pantheonba is beépítettek betont (a 43 méteres átmérőjű dómjába). És ezek az építmények bizony bő kétezer évvel később is állnak.

A beton időtállósága ellen hat a modern kori gyakorlat, hogy acélrudakkal erősítik a betontömbök ellenálló képességét, mivel az acél képes belülről megtörni a betont, repedéseket okozni rajta.

Fotó: Flickr/Mohammad M. Ammar

Építőipari boom

Az 1950-es évektől kezdve pörgött fel igazán a cementgyártás a világban. A ’90-es évek óta Ázsia és Kína a növekedés motorja. 1950-tól mára harmincszorosára nőtt a cement-előállítás, 1990-től számítva pedig megnégyszereződött.

A betont szinte felfoghatatlanul nagy mennyiségben állítjuk elő. A globális építőipari boomot több tényező is hajtja:

  • Igény az üzleti/kereskedelmi célú épületekre (irodák, raktárak, logisztikai központok, áruházak).
  • A globális népszaporulat: több ember több négyzetméternyi lakóhelyet igényel.
  • A korszerűtlen épületek renoválása, korszerűsítése klímatudatos, energiatakarékos és emberi egészségnek kedvező épületekké. (Ha például az összes földalapra épült ház padlóját lebetonoznák, 80 százalékkal csökkennének az élősködők által terjesztette betegségek.)
  • A hidegháborús infrastruktúrák felújítása (főleg az USA-ban található, elöregedett autópályák, felüljárók és hidak).
A beton ökológiai tehertételébe több dolog is bejátszik. Vegyük sorra, mik ezek:

Fotó: Flickr/Alexander Steinhof

Elképesztő mennyiség

Évente 4 milliárd tonna cementet gyártunk. Hogy értsük, milyen nagy mennyiség ez, elég figyelembe venni, hogy az elmúlt 60 évben összesen 8 milliárd műanyagot gyártottunk (amiből három Franciaország nagyságú szemétsziget hömpölyög a Csendes-óceánon).

És ez még semmi. 2014-ben Bill Gates is meglepődött azon, hogy milyen nagy Kína cementfogyasztása. A Twitteren tette közzé azt az adatot, amit Vaclav Smil új könyvéből idézett: Kína három év alatt, 2011 és 2013 között több cementet használt fel (6,6 millió tonnát), mint amennyit az USA az egész 20. században (4,5 millió tonna).

Fotó: Flickr/Bureau of Reclamation

Kína a globális cementgyártás több mint felét adja, s náluk található a legnagyobb vízerőmű is, a Három-szurdok gát, mely 181 méter magas, és 2335 méter széles. Megépítéséhez 16 millió köbméter betont használtak fel.

Per pillanat „jó” úton haladunk ahhoz, hogy a világ éves betonfogyasztása elérje az 5 milliárd tonnát.

Nagy karbonlábnyom

Csakhogy a cement előállítása rendkívül energiaigényes folyamat – a mészkövet magas hőmérsékleten kell hevíteni –, a létrejövő kémiai reakció pedig szén-dioxidot termel, tehát ökolábnyoma két ok miatt is nagy.

A közvélemény ezzel kevéssé van tisztában, mert a közlekedést és az agráriumot tartja nagy kibocsátónak – de a cementgyártás az emberiség éves globális szén-dioxid-kibocsátásának 8 százalékáért felel, állítja a londoni Chatham House. 2016-ban 2,2 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását okozta a cementipar.

Ha a cementgyártás egy ország lenne, akkor Kína és az USA után a harmadik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó nemzetállamnak számítana.

Fotó: Flickr/Jurek D

 Vízigényes

A beton vízigényes jószág: a világ vízfogyasztásának 9 százalékát a betonba tesszük. 2050-re a beton 75(!) százalékát olyan régiókban keverik ki, ahol problémás a vízellátás (főleg a Szahara alatti Afrikában).

Por

Az építkezésekről érkező porszennyezés egyes országokban a légúti megbetegedések egyik fő kiváltó oka.

Fotó: Flickr/Dana

Homokhiány

A folyami és bányákból származó homokból kezdünk kifogyni, mert túl nagy mértékben termeljük ki őket ahhoz képest, amilyen gyorsan azok újra tudnak képződni. A sivatagi homok nem megfelelő betongyártásra, mert szemcséi nem elég rücskösek, és négyszögletesek.

Fotó: Flickr/Avius Quovis

Árvízveszély & biológiai sokszínűség

Azok a földek, ahol sok a betonnal beépített terület, kevésbé képesek magukba szívni a vizet, ezért ott nagyobb az árvízveszély.

A beton ráadásul elveszi az élőhelyét a növényeknek és állatoknak, ezért csökken a körzetben a biológiai sokszínűség.

 Nem újrahasznosítható

A körforgásos gazdaság egyik nagy rákfenéje, hogyan lehet megtalálni a módját, hogy a beton újrahasznosítható legyen. Jelenleg ugyanis ez 100 százalékban nem lehetséges, technológiai áttörésre van szükség.

Fotó: Flickr/Jakob Montrasio

Kihívás

A tudósoknak és mérnököknek innovációval kell előállniuk a jelenlegi energiaigényes cementelőállítás kiváltására is. Egyesek szerint a gyártás során keletkező füst és karbonemisszió tárolása (carbon capture), illetve kiszűrése lehet megoldás. Csakhogy ez is sok energiát igényel.

A Chatham House jelentése szerint a cementgyárak javították hatékonyságukat, főleg azzal, hogy hulladékanyagok elégetésével fűtik fel nagy kohóikat, s nem fosszilis energiahordozókkal, aminek köszönhetően 18 százalékkal csökkent az elmúlt 10 évben az egy tonna cement gyártására jutó szén-dioxid-emisszió.

De ez nem elég. A következő 40 évben ugyanis a világ épületeinek talapzata a jelenlegi duplájára nő, s már 2030-ra 25 százalékkal kellene növelni a cementgyártást.

Ahhoz viszont, hogy a párizsi klímaegyezmény céljait be tudjuk tartani, a cement- és betonipar légszennyezését  2030-ra 16 százalékkal kellene csökkenteni.

(WEF, BBC)

Véleményvezér

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.
Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete

Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete 

Kinek a pap, kinek a papné, valakinek meg mindkettő.
Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika

Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika 

A hintapolitika miatt belassult Orbán-kormány nem nagyon tud gyorsan reagálni a váratlan fejleményekre.
Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban

Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban 

Ez már döfi, a szó átvitt és valódi értelmében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo