A tó osztrák oldalán átadták Ausztria legnagyobb vitorláskikötőjét.

2050-re Közép-Európában olyan lesz az átlagos hőmérséklet, mint most Olaszország középső részein. Stockholm a mai budapestihez hasonló klímára számíthat, Madrid pedig arra, hogy a marokkóihoz hasonló lesz ott az időjárás.

A cementgyártás rendkívül energiaigényes és szennyező folyamat. Az emberek többsége aligha gondolná, hogy ez adja az éves globális légszennyezés 8 százalékát. Egy fiatal amerikai építészhölgy baktériumokkal állít elő biobetont.

Melyik az az anyag, mely gyökerestül átalakította földi környezetünket? Nem az olaj, nem a műanyag, nem az acél. Hanem a beton. A víz után ez a legnagyobb mennyiségben és legszélesebb körben használt anyag a világon. De alapanyaga, az energiaintenzív eljárás során létrehozott cement óriási ökolábnyomot, légszennyezést hagy maga után.

Pörög az ingatlanpiac, aminek megvannak a hátulütői is. A munkaerőhiánynak köszönhetően megemelkedett munkaköltségek miatt a kivitelezők olcsóbb megoldásokhoz folyamodnak, a megnövekedett kereslet közepette még ezt is elviszik a vevők. Az előregyártott panelekből összeszerelt készházakról, mint életképes alternatívákról is egyre többen tudnak. Erről is szó esett a Piac & Profit által rendezett 2018-as Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

Az emberi találékonyságnak sosincs határa. A harmadik világban megunták, hogy a PET italospalackokat mossa partra a tenger, és elkezdték használni őket csónakok és kunyhók építésére.

Eindhovenben, a fapados légi társaságok hollandiai célpontjánál fognak állni az első 3D-nyomtatóval épített lakóházak, melyek elvileg már megfelelnek a hatósági előírásoknak, tehát lakhatási engedélyt kapnak. Amerikában 47 ezer forintos négyzetméteráron kínálnak 60 négyzetméteres 3D-nyomtatott bungalókat.

A lineáris gazdaságról, az eldobó társadalomról, amelyben mindent kihajítunk, körforgásos gazdaságra kell átállnunk, különben nem leszünk képesek csökkenteni környezetszennyezésünket.

Sokkal pazarlóbban és több légszennyezéssel hozzuk létre épületeinket, mint ahogy az megoldható lenne. Az építészet zöldítésére irányuló erőfeszítések mégis elsősorban az üzemeltetésre koncentrálnak, például hőszigeteléssel és energiatakarékos világítással. Mi a teendő?

Nemcsak a szénsavas italokban használják a CO2-t. Párnákat, a testünkre emlékező matracokat is gyártanak belőlük. A széndioxidot a műanyaggyártásban is használják.

Egyre másra húzzák fel a magasabbnál-magasabb lakóépületeket fából, megdöntve a korábbi magassági rekordokat. Az acél a 19 század építőanyaga volt, a beton a 20. századé, ezt követné a fa a 21. században? Érvek amellett és az ellen, hogy ez miért (nem) zöld megoldás.