Az épületek felelősek a szén-dioxid kibocsátás 40-60 százalékáért. Ebbe felépítésük, üzemeltetésük, energiahasználatuk, sőt az építőanyagok újrahasznosítása is beleértendő, ha az épületet lebontják. Az acél-, cement- és betongyártás az egyik leginkább kibocsátásintenzív ágazatok egyike.

Nem lenne hát lebecsülendő fejlemény, ha csökkenteni tudnánk a házakba beépített anyagok karbonlábnyomát. "Az lenne a cél, hogy arra ösztönözzünk mindenkit, hogy inkább az energiahatékonyság növelésére helyezze a hangsúlyt és közben az igényeiket mégis ki tudják elégíteni, mintsem az energiaigényeiket adják lejjebb" - mondta Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Magyar Készházak (ÉVOSZ-MAKÉSZ) szakmai tagozatának elnöke.

A hőszigetelés kulcsfontosságú, de ennek nem feltétlenül kell mesterséges anyagoknak lenniük, melyek kőolajszármazékokból erednek. A fa, a szalma, a kender vagy az agyag-vályog ma már a készelemeknél is gyakran használt anyagok, és nagy előnyük, hogy természetes matériák. Ma már kenderből is készítenek hőszigetelő téglaelemeket. Sajnos jó ideje felszámolták itthon a kendertermesztést, régen mintegy 87 ezer hektáron folyt a termesztése. "Magyarországnak tíz nagy kenderfeldolgozó gyára volt" - mondta Kárpáti.

A laikusok azt szokták felhozni a készházak ellen kritikaként, hogy csak kockaházakat gyártanak belőlük, de Kárpáti kivetített olyan fotókat előadása illusztrálására, amelyek megcáfolták ezt az előítéletet: az alant látható kétemeletes házról egyáltalán nem lehet első ránézésre megállapítani, hogy kész elemekből rakták össze.

A magyar házak energiahatékonysága kívánnivalót hagy maga után. "Mi sokkal több energiát fogyasztunk, mint hasonló égöv lakói. Nálunk a kormányoknak mindegy volt, hogy milyen házakat építenek az országban, a lényeg, hogy az embereket tulajdonhoz juttassuk." A házak önellátóvá válásához, szigetszerű működéséhez hőszigetelés és energiahatékonyság is kell, nemcsak napelem a tetőn, ami megtermeli az energiát.

Kárpáti igyekezett eloszlatni azt a nézetet, hogy a fák beépítése az épületekbe környezetromboló tevékenység lenne. Magyarországon 12 millió köbmétera fa az erdőállomány, ebből 3 millió köbméter esik vihar vagy betegség áldozatául, 6 millió köbméter megy feldolgozásra és 3 millió köbméternyi fa növekszik. Ugyanakkor az összképhez az is hozzátartozik, melegszik az időjárás és egyre kevesebb az építőelemnek is alkalmas fa.