Több kárt, mint hasznot hozhat a befektetőnek, ha a társadalmi egyeztetést mellőzve – az érintettek bevonása nélkül – hajtja végre a fejlesztését, ráadásul a fenntarthatósági szempontokat sem veszi figyelembe – ezt példázza a magyar állam félbehagyott Fertő tavi nagyberuházása – állapítja meg a 24.hu összehasonlító írása.
Fotó: Greenpeace/Járdány Bence
Magyar oldalon a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, világörökségi területen zajló fejlesztést 2016 óta tervezik, eddig elköltöttek rá megközelítőleg 12 milliárd forintnyi közpénzt, amely javarészt a Mészáros és Mészáros Zrt. által végrehajtott, majd abbahagyott építési munkálatokra folyt el.
A projekt tervezését és kivitelezését nem csak a helyi lakosság és a civil szervezetek kizárásával kezdték meg, hanem a magyar kabinet még az ENSZ tudományos és kulturális szervezetével az UNESCO-val sem folytatott egyeztetéseket. Pedig Magyarország a világörökségi egyezmény aláírásával vállalta, hogy amennyiben az örökségi területeken beruházásokat tervez, akkor a szervezetet nem csak véleményezőként, hanem szakértőként is bevonja.
A fejlesztés végrehajtása jelenleg „az állami beruházások átütemezése”, vagyis a költségvetési pénzszűke, továbbá a projekt körül évek óta zajló, több szálon futó pereskedések miatt szünetel. Valószínűleg a kormányzat megspórolhatta volna a projekt folyamatos akadályoztatását, amennyiben nem erőből nyomja át a beruházást, hanem átláthatóan, az érdekelt felek bevonásával jár el.
