A Beyond Meat fennkölt szavakkal ecsetelte misszióját: abban kíván szerepet játszani, hogy az „emberek első generációja végre leválassza a húst az állatokról” – méghozzá nem a hentes bárdjával, hanem úgy, hogy a hús az állaton is megmarad –, s a laboratóriumban növényi alapanyagból készített hússzerű termékkel új korszakot nyisson az amerikai innováció, diszrupció és növekedés történetében. A cég honlapja is azt az alcímet kapta: A fehérje jövője.
Nemes krédó. Azt persze rögtön hozzá kell tennünk, hogy a Beyond Meat, mint mindent diszruptív startup – azaz iparágak megszokott működési rendjét feje tetejére állító cég – nem termel nyereséget, vagyis preprofit fázisban ment a Nasdaqra. A cég tőzsdei életének első napján 46 dolláron kezdődött a kereskedés, 72,75 dollárra emelkedett a papírok ára, majd 65,75-ön zárta a napot. A vállalkozás eredetileg 8,75 millió részvényt akart kibocsátani, majd vélhetően a nagy érdeklődés miatt végül 9,63 millió darabot dobott piacra. Ezzel 241 millió dollárnyi tőkéhez jutott. Korábban befektetett már a cégbe Bill Gates és Leonardo DiCaprio is.
Fotó: Wikipedia/Mx. Granger
Állattenyésztés: nagy az ökolábnyoma
A FAO szerint az állattenyésztés felelős az éves globális üvegházgáz-kibocsátás 14,5 százalékáért. A hústermelés folyamatában sok légszennyező cselekedet történik, a jószágok ürülékéből áramló metánemisszión keresztül az erdőirtásig. Ez utóbbit azért követik el, hogy a legeltetésnek és a takarmányoknak (főleg szójatermesztésnek) adjanak helyet. (Ez utóbbi főleg Brazíliában súlyos probléma, mert a Föld tüdejét csonkolják szójaültetvények létesítése végett.) És akkor még szó sincs az állattenyésztés és a takarmánytermesztés vízlábnyomáról. A PETA állatvédő szervezet szerint például az állattenyésztés viszi el az összes nyersanyag egyharmadát.
Hús növényből?
A klímablogon korábban műhúsként emlegetve többször irtunk már arról a találmányról, melynek a korrekt neve laboratóriumi hús, s lényege, hogy az állatból kivett egy-egy őssejtből nevelik fel a hússzövetet kontrollált körülmények között. Ilyen húst állít elő például a Memphis Meat. A Beyond Meat nem ezt az utat választotta: növényi alapanyagokból dolgozik. A hamburgerbe való húspogácsájuk alapanyagai a következők: borsófehérje, kókuszolaj „és egyéb hozzávalók”. Na, ezzel nagyon nem lettünk okosabbak. (Igaz, a Business Insider céklát és élesztőkivonatot is említ.)
A cég Beyond Chicken (Csirkén túl) nevű termékében szója is van. Marhahús ízét imitáló portékája szójából és borsóból készül. A cég 2015-ben szójamentes vegán húspogácsát is piacra dobott Beast Burger néven. Ez a bizonyos Szörny Burger antioxidánsokat, vasat, kalciumot, B6, B12 és D vitaminokat, káliumot, DHA és ALA Ómega 3-zsírsavakat, valamint 23 gramm fehérjét tartalmaz. A konkurens cég, az Impossible Foods „húsa” búzából, kókuszolajból és krumpliból készül a Business Insider szerint.
Az „alternatív fehérje” üzleti szegmensében a Beyond Meat egyre élesedő versenyben kényszerül helyt állni. Vegetáriánus megoldásokat, azaz növényi alapú, hússzerű termékeket, hamburger-húspogácsákat kínál már több más cég is (Impossible Foods, Gardein, Field Roast).
Az Impossible Foods annyiban előrébb van a Beyond Meatnél, hogy a minap kötött megállapodást a Burger Kinggel, s ezzel a gyorsétteremhálózat 59 amerikai étteremében válik elérhetővé a hamburger-húspogácsája.
Eközben az egy-egy állati sejtből növesztett laboratóriumi húshoz is nagy reményeket fűznek egyesek. A Tyson Foods élelmiszermulti azért adta el 6,5 százalékos részesedését a Beyond Meatben, mert inkább házon belül fejleszt ilyen termékskálát. Ez pontosan mutatja, hogy nem múló divatról van szó, mert a nagy rivális, egy tradicionális húsipari cég is üzleti lehetőséget lát a húsipar diszruptív konkurenciájában.
A nagy versenyben a tőzsdei tőkebevonás tehát az előremenekülés módja a Beyond Meat számára, ami egyáltalán nem szokatlan dolog a gyorsan növekvő startupok között. A cég 2009 óta folyamatosan veszteséget termel (lásd a keretes listát), ám eladási mutatói rohamosan emelkednek. 2016 óta például 11 millió darabot adott el a Beyond Burgerből. A Beyond Meat egyébként egy erős IPO (részvénykibocsátási) szezonba indult el a tőzsdén, hiszen a Lyft és a Pinterest már tőzsdei cég lett idén, az Uber várhatóan májusban, a Slack pedig nyáron debütál részvényeivel.
Píszí a négyzeten
Furcsa módon a Beyond Meat alapítója, Ethan Brown azzal igyekszik píszívé tenni cégét a húsevők számára is, hogy hangsúlyozza, senkit sem buzdít arra, hogy kevesebb húst egyen, vagyis ő személy szerint nem támadja a húsevőket.
Mi több, még azt is hozzátette, hogy a gyerekei is egyre több húst esznek, és imádják. Ez a PR-húzás elég kétszínű dolognak tűnik, Brown mintha csak a tőzsdei és médianépszerűségre játszana. Egyrészt meg akarja menteni a világot az állattenyésztés ökológiai terheitől, de közben nagy elismeréssel tapsol a húsevőknek. Fogyasztói, illetve egészségügyi szempontból a laboratóriumi hús nagy előnye, hogy nem tartalmaz koleszterint, hangsúlyozta Brown.
A Beyond Meat húspogácsáját tartalmazó hamburgert Amerikában 18,99 dollárért vesztegetik, ami majdnem 5000 forint. Ez persze a teljes szendvics ára. Maga a húspogácsa 6 dollárba kerül.
A laboratóriumi hús egy kicsit hátrébb van a versenyben, talán 2020-ban válhat szélesebb körben terjesztett termékké. Bruce Friedrich, a műhúsban utazó Good Food Institute vezetője a Ted Talkson azt mondta, a sejtekből növesztett műhús 50 dollárba fog kerülni. (Nem tudni, hogy egy darab húspogácsára gondolt-e.)
Célközönség: húsevők
A Business Insider újságírója elment kipróbálni mind a Beyond Meat, mind az Impossible Food vegiburgerjét. A Beyond Meat húsával készült burger egyébként 890 kalóriát tartalmaz. Mindkét szendvics pogácsája marhahús benyomását keltette, mind illat, mind állag tekintetében, ezért a zsurnaliszta hölgy eleinte azt hitte, hogy rossz szendvicset hoztak ki neki.
Az Impossible Foods húsa szaftos volt, a Beyond Meat terméke viszont szárazabb, de ennek erősebb a húsillata. (Egyébként egyik hús sem „vérzik”, ahogy azt előállítói ígérték, bár a Beyond Meat húsából kiszűrődik valami folyadék. Nyilván azért, mert cékla is van benne.)
A BBC úgy tudja, az Impossible Foods húsának titka a hem-makromolekula, ami vasat tartalmaz, s állítólag ez adja a húsízt a cég termékének.
Az újságíró azt is megjegyezte, hogy mindkét cég nyilvánvalóan a húsevőket célozza meg, mert a húsevés élményét igyekszik másolni, olyan produktumot nyújt, ami a hagyományos hús benyomását kelti.
A verdikt: a konkurencia jobb
A Beyond Meat nem győzi hangsúlyozni, hogy nem a vegetáriánus-szegmenst akarja elérni, hanem a húsevők a célközönsége. Brown ezért nem ítéli el őket. Miért? Mert a növény alapú húspótlékok az amerikai piacon 13 milliárd dolláros éves forgalmat generálnak, míg a nagyobb célközönség, a húsevők 1400 milliárd dollár értékben vesznek húst évente. Nyilván jobb ötlet az ő pénztárcájukra és ízlésükre utazni.
A cég termékei Amerikában már kaphatók a Kroger, a Target és a Whole Foods áruházláncokban. Ezek adatai azt mutatják, hogy 95 százaléka azoknak a vevőknek, akik vettek a Beyond Burgerből, természetes húsokat is vásároltak.
De végső soron mégiscsak a húsfogyasztás visszaszorítása a Beyond Meat célja, a húsevőket meggyőzése, hogy a vegihús éppolyan finom, mint a hagyományos hús, csak éppen jobban jár vele a bolygónk. Ethan Brown az etikus fogyasztás koncepciójára fűzi fel brandjét, legalábbis erről tanúskodik hitvallása, amit az amerikai tőzsdefelügyeletnek (SEC) küldött a részvénykibocsátás előkészítéseként: „Emberi egészség, klímaváltozás, erőforrás-megőrzés, az állatok jóléte” – ezekre válasz a vegihús. „Sokba kerül egy Teslát venni. Csak 6 dollárba kerül egy Beyond Burgert megvenni, és állást foglalni amellett, amiben hiszel.”
Brown meg van győződve róla, hogy az Y generáció fiatalabb tagjai és az utánuk következő Z generációba tartozó kiskorúak nagyobb számban fogékonyak az „értékvezérelt” fogyasztásra, mint idősebb polgártársaik.
(Business Insider, BBC, wikipedia)
Nem véletlenül kapta a Beyond Meat honlapja alcímnek azt, hogy „a fehérje jövője”. A laboratóriumban növesztett szintetikus – és növényi alapú – hús azt az ígéretet hordozza magában, hogy felszámolhatjuk az egész földgolyót behálózó állattenyésztést. A jövőben csak annyi jószágot tartanának az élelmiszertermelés számára, amennyiből kivehetők azok a sejtek, melyekből a hús laboratóriumban tenyészthető. Rengeteg erőforrást használunk el arra, hogy az állatokat felneveljük: takarmányt termesztünk, locsoljuk, az jószágokat is itatjuk, gépeket használunk, azokat fosszilis üzemanyagokkal hajtjuk meg, és így tovább. Az erőforrások finoman szólva nem igazán optimális felhasználása ez: ahhoz, hogy egy kalóriányi csirkehús hozzunk létre, kilenc kalóriát kell befektetni.
Márpedig 2050-ra a gyarapodó globális népességet 70-100 százalékkal több hússal kellene ellátni, mint amennyi mostanság megeszik az emberiség évente, vélik szakértők. A Bill and Melinda Gates Foundation is a celluláris, azaz sejtalapú agráriumot sorolta azon 5 technológia közé, melyek megváltoztathatják az életkörülményeket a fejlődő országokban. A celluláris mezőgazdaság révén az állattenyésztés folyamatainak 99 százalékát ki lehetne küszöbölni. Ezért hívják az alternatív megoldásokat „tiszta húsnak”. Világszerte több tucat startup dolgozik laboratóriumi húson, nemcsak Európában és az USA-ban, de Kinában, Japánban és Izraelben is.
A Good Food Institute például 2,8 millió dollárt fektetett 14 projektbe. A cél az, hogy a laboratóriumban tenyésztett húst tömegtermeléssel lehessen előállítani. Egyelőre ez még a jövő zenéje. Még a növényi alapú hús pionírja, a Beyond Meat vezetője, Ethan Brown is azt mondja, hogy 70 százalékban érte el azt a célt, hogy a húshoz szinte teljesen hasonló termékeket hozzon létre.
