Az Energetikai Iránytű a tavalyi év második félévében tulajdonost váltott ingatlanok adatai alapján vizsgálta a hazai lakásállomány ökológiai lábnyomát. Lényegében azt, hogy a szektornak mekkora földre, mennyi vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez, ami az ingatlanpiacra vetítve leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy háztartás energiafelhasználása milyen módszerekkel csökkenthető.

„A legzöldebb energia a fel nem használt energia” – említette a szakember az egyik alaptételt, vagyis azt, hogy a pazarló, fölöslegesen elhasznált energia duplán fáj: nemcsak a számlát fizető tulajdonosnak, de a környezetnek is. A ház fűtésének korszerűsítése modern energiafokozatú kazánnal, vagy akár a fűtés kiváltása napelemmel, geotermikus energiával, illetve az ingatlan és a nyílászárók szigetelése egyaránt jelentősen hozzájárul az energiapazarlás csökkentéséhez.

A régiók szerinti CO 2 kibocsátást összegző adatbázis földrajzi eloszlása nem volt egyenletes – az ingatlanok kétharmada Közép-Magyarországon helyezkedett el (60,6 százalék), majd a Közép-Dunántúl (12,9 százalék), és az Észak-Magyarország régió (2,6 százalék) következett – de az eredmény a korábbi tanulmány megállapításait igazolta.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb átlagérték Észak-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlag fajlagos hőveszteség tényezője, valamint az összesített energetikai jellemzők átlagértéke terén is.

Ugyanakkor az értékek némi javulást mutattak az előző félévhez viszonyítva. A hőveszteség tényező átlagértéke a régióban értékesített ingatlanok esetében a 2023 I. félévében mért 1,32 W/m 3 K-ról a II. félévében az átlag 1,17 W/m 3 K-ra csökkent. Az összesített energetikai jellemző értéke 2023 I. féléve során 403,6 kWh/m 2 értékre nőtt, az év második felében viszont a korábbihoz hasonló 383,23 kWh/m 2 értékre csökkent vissza.