Zöld innovációkkal újul meg az élelmiszeripar és az agrárium

2018. június 27. szerda - 19:01 / Kriston László
  •    

Az agrárium és élelmiszeripar nemcsak a leggyorsabban növekvő, de a legjövedelmezőbb szektorok közé is tartozik. Ugyanakkor a népességnövekedés és a klímaváltozás óriási veszélyeket tartogat az élelmiszerellátási lánc számára. Startupok sora próbál megoldásokat találni a kihívásokra.

Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság globálisan 7800 milliárd dolláros forgalmat bonyolít évente. A két szektor folyamatosan nő, a beléjük áramló tőke 2004 óta megháromszorozódott, állítja a McKinsey, és a befektetésekre jutó éves hozam átlaga gyorsabban emelkedik, mint bármely más szektorban.

Az Egyesült Államokban az élelmiszeripar és az érintett ágazatok a GDP 5,5 százalékáért felelősek, vagyis 992 milliárd dolláros forgalmat generálnak, ebből 137 milliárdot közvetlenül a farmok termelnek meg.

E rózsásnak tűnő összkép ellenére óriási kihívásokkal kell szembenéznie a két szektornak. A veszélyek több oldalról fenyegetnek, ezek közé tartozik a klímaváltozás is.
Startup cégek sora igyekszik megoldásokat kínálni a kihívásokra.

Vegyi anyagok kimutatása az élelmünkben

Az Inspecto nevű startup olyan nanoméretű hordozható eszközt fejlesztett ki, amely már a termőföldeken kimutatja, hogy az élelmiszernövényekben található-e kemikália.

A cég alapítói azután szánták el magukat az innovációra, hogy láttak egy tévéműsort az izraeli élelmiszeráruházak polcain lévő áruk magas szennyezettségéről. Amerikában sem jobb a helyzet: a Mezőgazdasági Minisztérium jelentése szerint az amerikai élelmiszerek 85 százalékában megtalálhatók növényvédő szerek maradványai. Ezek lerakódhatnak a szervezetünkben.

Az Inspecto például optikai szenzorokkal ki tudja mutatni az akrilamidot a kávébabokban akár egészen kis mennyiségben és méretekben is (PPM: parts per million, PPB: parts per billion). Ez a vegyi anyag előfordul a krumpliban, a csokoládéban, a kenyérben és más termékekben is. A szolgáltatás egyelőre pilot fázisban működik, és olyan cégeket sikerült megnyerni számára, mint a kínai Sinho kávégyár vagy az izraeli Stauss Coffee.

Az Inspecto célja, hogy az agrárium és az élelmiszeripar teljes ellátási láncát lefedjék, s nemcsak a földeken, vagyis a növénytermesztésnél alkalmazzák szenzoraikat, hanem a kávépörkölő üzemekben, az élelmiszergyárak terményátvevő részlegeinél vagy éppen a kereskedelmi cégeknél is.

Műhús kis ökolábnyommal

Kezd felpörögni a laboratóriumi húskészítés trendje. Ennek lényege, hogy nem kell felnevelni egy jószágot, annak minden környezeti tehertételével együtt (takarmánytermesztés, az ürülékük üvegházgázvonzata stb.), hanem néhány állati sejtből tenyésztik ki a hússzövetet, ami nagyjából olyan összetételű és állagú húst eredményez, mint amilyenek a húsipari cégeknél feldolgozott húskészítmények.

A Tel Avivban működő SuperMeat is a „tiszta hús” pionírja, 3 millió dollárnyi befektetésre tett szert az első tőkebevonásánál januárban. A cég csirkehúst állít elő laboratóriumi körülmények közepette.

Kép:sxc

Kép: sxc

Bioplasztik csomagolás

Az élelmiszeripar nagy részben romlandó termékekkel foglalkozik, s ezek csomagolásánál kettős funkciót kell teljesíteni: a csomagolás segítsen megőrizni a terméknek az állagát, s közben környezetbarát anyagból készüljön.

Az izraeli TIPA (mely héberül cseppet jelent) 100 százalékban komposztálható csomagolást hozott létre, miután a cég fejlesztői felismerték, hogy a csak részben biológiailag lebomló műanyagok apró szennyező részecskéket hagynak maguk után a földben. Ezt küszöböli ki a TIPA csomagolóanyaga, mely 180 napon belül teljesen lebomlik.

A hajlékony anyagot az élelmiszer- és a divatipar szereplői is elkezdték használni, többek között a Stella McCartney, a Mara Hoffman, a Gabriela Hearts márkák vagy a holland élelmiszeráruházlánc, az Ekoplaza és az ugyancsak holland Peeze.

Alkalmazással az élelmiszerpazarlás ellen

Egy januárban útjára indított alkalmazás, a BonApp az Egyesült Arab Emírségekben köti össze az éttermeket a felhasználókkal, akik akár 60 százalékos árengedménnyel is megvehetik a kidobásra ítélt élelmiszert. Dubajban 85 kifőzde csatlakozott a programhoz. Az appot egyébként három skandináv hölgy alkotta meg.

Az alkalmazás abból él meg, hogy a tranzakciókból közvetítőként levon egy kis jutalékot. A modell persze nem új, számos app hozza össze világszerte a nap végén megmaradt éttermi élelmet és az olcsó kajára ácsingózó polgárokat. Néhány példa – ezeket akár külföldi nyaralásaink során is érdemes letölteni és használni:

  • Magyarország: ReDinner (2016 óta)
  • Anglia, USA és számos más európai ország: Too Good to Go (2016 óta)
  • Anglia: Neighbourly, FareShare, FoodCloud
  • USA: Flashfood, Food Cowboy, Food Shift
  • Németország: FoodLoop
  • Franciaország: Zéro-Gâchis
  • Finnország: Froodly
  • Kanada: Ubifood

(Sustainable Brands)

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor