A Copa-Cogeca a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni jövőjéről szóló dokumentumában kiemeli, hogy a mezőgazdaság hosszú távú stabilitásának biztosítása érdekében a hangsúlyt a jelenlegi struktúra és intézkedések továbbfejlesztésére kellene helyezni, sokkal inkább, mint nagyobb átalakításra. Ez elengedhetetlen egy gazdaságilag életképes és fenntartható mezőgazdaság megteremtéséhez.
Digitalizáció és stabil jövedelem
A közös álláspontban hangsúlyozzák az erős két pillér szükségességét. Az első pillér alapvető fontosságú a gazdák jövedelmének stabilitása szempontjából, figyelembe véve, hogy ez számukra egyben segítséget is jelent a piaci áringadozás következményeinek csökkentésében. A második pillérnek, a vidékfejlesztési politikának továbbra is a gazdákat kell a középpontba helyeznie, biztosítva számukra a tisztességes jövedelmet, illetve a hozzájárulást a versenyképes és piacorientált mezőgazdasági és erdészeti ágazat megteremtéséhez.
A Copa-Cogeca a KAP jelenlegi egyszerűsítési törekvéseit nem tartja elegendőnek, ezért további lépéseket sürget az egyszerű, hatékony és könnyen alkalmazható intézkedések megteremtése érdekében. A zöldítés és a kölcsönös megfeleltetés egyszerűsítésére vonatkozóan a későbbiekben konkrét javaslatokat fognak benyújtani.
A kockázatkezelési eszközök tekintetében a jelenlegi eszközök fenntartását javasolja, új eszközök esetén annak csak önkéntes alapon történő alkalmazását tartja támogathatónak.
Az új KAP-nak sokkal célzottabb és hatékonyabb intézkedésekkel kell rendelkeznie, ha ösztönözni szeretné a generációs megújulást, és növelni szeretné az ágazatba az új, fiatalabb belépők számát.
A vidék nem egyenlő a mezőgazdasággal
Az eseményen egy megbeszélésre is sor került Marc Lemaître, az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóval a KAP jövőjéről és ennek szinergiájáról a kohéziós politikával összefüggésben. A főigazgató elmondta, hogy a kohéziós politika eredményei jól láthatóak. Ennek ellenére azonban a területi és strukturális kiegyenlítést továbbra is folytatni kell, mely a tagállamok részéről egyértelműen nagyobb elkötelezettséget jelent.
A KAP-al összefüggésben véleménye szerint az első pillérben társfinanszírozás bevezetésére lenne szükség egy megfelelő költségvetési egyensúly megteremtése érdekében. Hozzátette, hogy a különböző közösségi politikák közötti szinergia erősítésének is jelentős szerepe lesz. Példaként említette, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott tevékenységek között számos átfedést lát. Véleménye szerint a vidéki térségek nagyon fontosak a jövő szempontjából, viszont a vidék nem kizárólagosan csak a mezőgazdaságot jelenti.
Kis Miklós Zsolt alelnök jelezte, hogy aggályosnak tartja a javaslatot; ugyan elviekben a szándék érhető, hangsúlyozta azonban, hogy az európai gazdák szempontjából hiába bővül a rendelkezésre álló eszközök köre, ha kevesebb az ehhez biztosított forrás. Kiemelte továbbá a beruházási támogatások és az ehhez szükséges pénzügyi források vissza nem térítendő támogatások formájában történő fenntartásának szükségességét.