Az élelem a legalapvetőbb emberi szükséglet közvetlenül a levegő és a víz után. Az élelemhez való jogot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is elismeri, hiszen a változatos, tápláló, megfizethető és biztonságos ételhez való hozzáférés mindannyiunknak szükséges az aktív és egészséges élethez.

Miközben nem változott érdemben az élelmiszerek világpiaci ára novemberben.

A gazdasági sokkok jelentik a legnagyobb problémát, de az ukrajnai háború is hozzájárult a súlyos élelmezési bizonytalansághoz

 Várhatóan emelkedik a súlyosan éhező emberek száma világszerte.

Új rekordot döntött a világ „élelmiszerszámlája" elérve a 1,8 billió dollárt idén, ám mindez inkább az árak és a szállítás drágulásának köszönhető, mint a mennyiségi bővülésnek – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új jelentésében.

Áll az exportunk, a gyenge termés ellenére esnek az árak, ezek már a válság jelei.

Egyre elterjedtebb a vélekedés, hogy az élelmezésnek és a mezőgazdaságnak kiemelt szerepet kell játszaniuk a fenntartható fejlődésben, amihez az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) pártatlan fórumot kínál.

Vészesen kevés alapanyagra alapoztuk étrendünket. Egy-egy kórokozó és fertőzéshullám kipusztíthat az egész világon használatos élelmiszernövényeket is, a banánról már évek óta vannak ilyen félelmek. A Unilever és a Knorr összeálltak, hogy kevésbé használt vagy akár mellőzött növényeket hozzanak be a konyhánkba. A The Future 50 Foods című jelentésben tették közzé a listát.

Nem kell sem vegetáriánusnak, sem vegánnak lenni, hogy megkíméljük bolygónkat az állattenyésztés növekvő környezeti terhelésétől, de kétségtelenül vissza kell fognunk húsfogyasztásunkat. Tudósok előálltak az ideális étrenddel.

Számos érv szól a békalencse mellett, mely a legkisebb virágzó növény a természetben. Olyan tulajdonságai vannak, melyekkel pótolhatja a tejben és a tojásban lévő tápanyagokat. Előállítása erőforrás-hatékony: A világ talán leginkább fenntartható és környezetbarát módon termesztett élelmiszernövényévé válhat.

Sokkal kisebb gépek használatával, kevesebb takarmányfogyasztással, vízhasználattal és üvegházgázkibocsátással jár az ízeltlábúak tenyésztése, mint a négylábú jószágoké. A bogarak teste fehérjében dús élelemként szolgálhat. Undorunkat legyőzendő, valószínűleg por formában lesz a legnépszerűbb a rovarfehérje. Svájcban már kapható bogárburger, az Ikea is tervezi árusítását.

A Föld termőföldjei már csak hatvan évig, tehát nagyjából a 2070-es évek végéig képesek még szolgálni minket, ha kitartunk a jelenlegi mezőgazdasági módszerek mellett.

Nyugi, nem kell rágcsálnunk a rovarokat, porrá zúzzák őket a kedvünkért. Ebből készülnek fehérjedús készítmények, étrendkiegészítők. A természeti környezet is jól jár így, hiszen az állatok takarmányozásához szükséges szója termesztése rendkívül erőforrásigényes és környezetszennyező.

Egy 87 éves kínai biológus olyan rizsfajtát fejlesztett ki, mely képes elviselni a sós vizet is. A fogyatkozó édesvizek korában ez megoldás lehet az éhező néprétegek ellátására is. Az új rizsfajta csak Kínában 200 millió, világszerte pedig további többszáz millió embernek nyújthat élelmet.