Kenyér és energia is lehet belőle - ez a tritikálé
Az ember által létrehozott gabonanövény, a tritikálé egyesíti a búza és a rozs tulajdonságait. Gyengébb talajminőségű területeken is termeszthető, így elsősorban a takarmányozásban játszhat szerepet. Egy fiatal magyar kutató szerint azonban az emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a növényre.
Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
A klímaváltozás, a romló talajminőség és a korlátozott nagyságú termőterületek okozta kihívások új, ellenállóbb gabonák létrehozására ösztönzik a növénynemesítőket. Így jött létre a tritikálé – neve a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered –, ami a többi gabonához viszonyítva gazdaságosabban termeszthető, és egyesíti a szülők jó tulajdonságait.
A búzától örökölt magas terméspotenciálnak, illetve a rozsból származó ellenállóképességnek köszönhetően a tritikálé gyengébb talajminőségű területeken, szélsőséges időjárási körülmények között is magas terméshozammal termeszthető. Mindezen tulajdonságok ellenére felhasználása eddig a takarmányozásra korlátozódott, illetve mint megújuló energiaforrás van szerepe. Langó Bernadett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamint a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. fiatal kutatója azonban a növény emberi táplálkozásban rejlő lehetőségeit vizsgálja.
Jót tesz a mezsgye a biológiai sokféleségnek
Jövőbe mutató módszertani újításokkal járulnak hozzá a biológiai sokféleség vizsgálatához és védelméhez azok a tanulmányok, amelyeket az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatói publikáltak az idei évtől megjelenő Nature Ecology & Evolution folyóiratban. Az ökológiai gazdálkodás előnyeiről Batáry Péter, a terepi mintavétel és a távérzékelés újfajta kapcsolatáról Zlinszky András és szerzőtársaik munkájából tudhatunk meg többet.
„A tritikálé előtt nagy jövő áll a humán célú felhasználást tekintve. Ehhez azonban pontosan ismernünk kell a növény beltartalmi összetételét és táplálkozás-élettani tulajdonságait. Meg kell határoznunk a minőségi elvárásokat, és nem maradhat el a minőségi jellemzők összetett vizsgálata és értelmezése sem. A kutatásom során ezért több tudományterületet (agrár-, kémia és élelmiszertudomány) lefedve vizsgáltam egy 11 genotípust tartalmazó mintacsoportot” – mondta el Langó Bernadett, aki tudományos munkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategóriájának első helyezését.
