Tavalyhoz képest több mint felére esett vissza a búza termelői ára. Ebből a boltokban semmi nem látszik.

Díjazták az év gluténmentes kenyereit és péksüteményeit.

Ma van a kenyér világnapja.

Egyszerűen szívfájdító látni, mennyire gyenge Európában a magyarok életszínvonala.

Annyi köztudott talán, hogy az élelmiszer-infláció tekintetében Magyarország az elsők között van Európában. Ezen belül a kenyér valószínűleg csúcstartó.

A lakosság akár jövő augusztusban a saját bőrén érezheti majd az ellátási problémák továbbgyűrűzését.

A Magyarok Kenyere programhoz kapcsolódóan szervezte meg a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyét.

Drágult a búza, vele a kenyér is. A pékek még nem tudják megmondani, idén mennyivel fog összességében emelkedni a kenyér ára.

A malmok 40 százalékkal emelhetik a liszt átadási árát januárban.

Elvileg bealkonyult a túlsütött krumplinak és a sötétbarnára sütött kenyérnek: tiltólistrta kerültek az EU-ban, mivel rákkeltő anyagot tartalmaznak.

Bár a karácsonyi süteménykészítés sok ponton elbukhat, az alapja mégis a helyes lisztválasztás. Ebben ad most minden gyakorlott és kezdő sütőnek segítséget a Magyar Pékszövetség szakmai titkára, az ország egyik legelismertebb sütőipari szakembere.

Az ember által létrehozott gabonanövény, a tritikálé egyesíti a búza és a rozs tulajdonságait. Gyengébb talajminőségű területeken is termeszthető, így elsősorban a takarmányozásban játszhat szerepet. Egy fiatal magyar kutató szerint azonban az emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a növényre.  

Komoly változásokat eredményeznek a hazai élelmiszeriparban a Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre vonatkozó új előírásai. A 2017. június 22-én hatályba lépő szabályozás értelmében az egyes termékek összetevőinek arányát lényegesen meg kell emelni annak érdekében, hogy az emberek valóban jó minőségű kenyerekhez jussanak hozzá. Ludwig Klára, a JÓkenyér pékmestere úgy látja, hogy jövőben a vásárló tényleg azt kapja, amiért fizet, ugyanakkor az eddig megszokott kenyerek íze is más, markánsabb lesz.