Élelmiszer-szabályozás: jobb lesz a kenyér hó végétől

Komoly változásokat eredményeznek a hazai élelmiszeriparban a Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre vonatkozó új előírásai. A 2017. június 22-én hatályba lépő szabályozás értelmében az egyes termékek összetevőinek arányát lényegesen meg kell emelni annak érdekében, hogy az emberek valóban jó minőségű kenyerekhez jussanak hozzá. Ludwig Klára, a JÓkenyér pékmestere úgy látja, hogy jövőben a vásárló tényleg azt kapja, amiért fizet, ugyanakkor az eddig megszokott kenyerek íze is más, markánsabb lesz.

2017. június 19.

Piac&Profit

Az íz-és minőségjavulást a rozskenyereknél az fogja garantálni, hogy a termékekben az eddigi 40 százalékról 60 százalékra kell növelni a rozstartalom szintjét. „Az a pékség, ahol ezt nem tartják be, az rozskenyeret nem forgalmazhat csupán rozsosat, amiben a rozstartalmat szintén drasztikusan emelni kell a mostani 15,1 százalékról 30 százalékra.” – hangsúlyozta a JÓkenyér pékmestere.

Ludwig Klára szerint a legnagyobb változás a teljes kiőrlésű kenyerek kapcsán várható. Június 22-e után csak azokat a termékeket lehet teljes kiőrlésűeknek nevezni, amelyek bizonyítottan 60 százalék, vagy afeletti mértékben teljes kiőrlésű lisztből készülnek. Eddig ennek a minősítésnek a birtoklásához a pékségeknek elég volt 5 százalék teljes kiőrlésű lisztből sütött termékeket előállítani.

„Mindenki kezdjen gyanakodni, ha az addig általa vásárolt „teljes kiőrlésű” kenyeret a jövőben fantázianéven találja meg a boltban, mert akkor valószínű, hogy az a kenyér mégsem felelt meg az új szabályozásnak.” – hívta fel a figyelmet a JÓkenyér szakembere. Hozzátette hasonlóan nagy arányban módosulnak a Graham és a tönkölykenyerek összetevői is. Előbbinél minimum 90 százalékban graham lisztet kell használni sütésnél, utóbbinál pedig 60 százalékban tönkölylisztet a jobb, markánsabb ízélmény érdekében.

Szigorítás helyett ágazatra szabott megoldásokat kérnek a szőlő- és borszektor képviselői

Az Európai Bizottság javaslata szerint minden alkoholos ital címkéjén fel kellene tüntetni annak kalóriatartalmát, valamint figyelmeztetni a fiatalokat az alkoholfogyasztás és az ittas vezetés veszélyeire. A négy legnagyobb európai lobbiszervezet (CEEV, Copa-Cogeca, CEVI, EFOW) levélben fogalmazta meg közös álláspontját, amelyet az Európai Parlament „Bor, párlatok és minőségi élelmiszerek” munkacsoportjának juttattak el. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) is csatlakozott az európai szintű szakmai összefogáshoz, emellett a Wine in Moderation program nemzeti koordinátoraként nemcsak az önszabályozást, hanem a felelős alkoholfogyasztást is tevékenyen támogatja - írja a HNT.

Fontos változást takar az is, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv új rendelkezéseinek hatályba lépésével a házi kenyér elnevezés megszűnik, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér-, vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni.

„A kézműves kenyerek kedvelői szintén jó, ha tudják, hogy június 22-e után csak azokat a kenyereket lehet így nevezni, amelyek főleg kézi technológiával, adalék-és tartósítószer nélkül, kovásszal készülnek.” – mondta Ludwig Klára, és megerősítette, hogy a friss szabályozás a kenyerek sótartalmának csökkentését is előírja. Idén minimum 1,5 és maximum 2,8 százalékos lehet egy termék megengedett sótartalma. Jövőre 1,3, illetve 2,35 százalékosak lesznek ezek az értékek.

A kenyerek tápértéket, illetve a zsírok, szénhidrátok, fehérje, rost, só 100 g késztermékre vonatkozó mennyiségét a csomagolt áruk esetében már múlt év decemberétől fel kell tüntetni a csomagoláson. Mostantól ez az előírás a csomagolatlan termékekre is vonatkozik úgy, hogy ezen értékeknek kéznél kell lenniük írott formában, az üzletben is. Ha pedig a vásárló kéri, akkor ezeket oda kell adniuk az eladóknak.

„Mindenképpen azt javasoljuk a vásárlóknak, hogy mindig nézzék meg a kenyerek összetételét, mielőtt azokat megveszik. Kerüljék azokat a termékeket, amelyek adalékanyagokat, illetve tartósítószert tartalmaznak.” – emelte ki zárásként Ludwig Klára.