Akkora a baj, hogy városokban fosztogatnak a jegesmedvék

Az éghajlatváltozás miatt évről évre korábban térnek vissza Európába és Észak-Amerikába a vándormadarak – a jégtakaró olvadása miatt egyúttal egyre nagyobb veszélyt jelentenek a sarkköri városokban élelmet kereső jegesmedvék.

2019. március 2.

Piac&Profit

Finn kutatók kollégáikkal együttműködve egy évtizede 21 észak-európai és kanadai madárfigyelő állomáson 195 vándormadárfajta vándorlási időszakait rögzítik. A mérések szerint az éghajlatváltozással rendre módosulnak a ciklusok: az európai és az amerikai földrészen telelő madarak átlag másfél-két nappal korábban térnek vissza, mert hamarább beköszönt a tavasz. A távolabbi telelőhelyekre utazó szárnyasok átlagosan fél -másfél nappal korábban repülnek vissza. Egyes fajoknál még nagyobb a változás: az énekes hattyúk például mintegy két héttel korábban repülnek tavasszal vissza Finnországba, mint még a 80-as években.

Az éghajlat változása ugyanakkor a sarkkörvidéki városok lakói számára jelent növekvő veszélyt (s persze a veszély forrásaira is): a jég olvadásával a jegesmedvék nem tudnak fókákkal táplálkozni, ezért a városokban, elsősorban a hulladékban keresnek élelmet. A jegesmedve rendkívül jó szaglása lehetővé teszi, hogy már 30 km távolságban megérezze a táplálék szagát...

Az orosz Novaja Zemlja szigeten az idei télen annyira elszaporodtak a többmázsás állatok, amelyek már lakóházakba is betörtek, hogy a hatóságok riadót fújtak. Lármázással először ugyan sikerült a medvéket elriasztani, de azok megszokják a zajt. Maradnak a fényrakéták, a bors-spray és áram alá helyezett drótkerítések. Még fontosabb, hogy különösen a szemétlerakókat kerítsék be.

Az állatok és növények is szenvednek a klímaváltozástól

Egyre több szélsőséges kilengésre, extrém csapadékmennyiségre és hosszan elhúzódó aszályos időszakokra kell felkészülnie az agráriumnak. A növénytermesztőknek nemcsak a genetika, hanem az alkalmazott technológia és az időjárás figyelembevétele, az állattenyésztőknek pedig elsősorban a takarmányozás újragondolása jelentheti a kulcsot ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodni tudjon.

Az elmúlt 40 évben hat Németország-kiterjedésű jég olvadt el a sarkkörön, és a szakemberek azzal számolnak: 2050-re teljesen eltűnik a jég az Északi-sarkvidékről. Ezzel – feltehetően – a jegesmedvék is, nemcsak az északi orosz területekről, hanem Grönlandról, Alaszkából és Kanadából is.

(Forrás: Aargauer Zeitung)

Véleményvezér