Egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival.

Erős figyelmeztetést adott ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Világélelmezési Program (WFP) egy lehetséges élelmezési válságról, hátterében konfliktusokkal, éghajlati sokkokkal, a COVID-19 miatti kiesésekkel, és elszaladó államháztartási hiányokkal, tovább súlyosbítva az ukrajnai háború hatásaival, mint az élelmiszerek és üzemanyag globális drágulása – mindezt akkor, amikor a vidéki térségek leszakadása és az agrár-élelmezési rendszerek törékenysége már eleve problémát okoztak.

Sokszor ellentmondásosnak tűnő, éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények terén segítenek majd az eligazodásban.

2050-re Közép-Európában olyan lesz az átlagos hőmérséklet, mint most Olaszország középső részein. Stockholm a mai budapestihez hasonló klímára számíthat, Madrid pedig arra, hogy a marokkóihoz hasonló lesz ott az időjárás.

Az éghajlatváltozás immár napi szinten jelen van az életünkben és rendszeresen, egyre erősebben érezteti hatását. A nagy aszályok, árvizek és hőhullámok mára megszokott jelenségekké váltak. A WWF új jelentése feltárja, hogy az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait.

Az éghajlatváltozás már 1989-ben a Swiss Re újonnan felmerülő kockázati térképén szerepelt, jóval azelőtt, hogy a jelenség valóságos, a mindennapjainkat átható problémává vált volna. A klímaváltozás hatása egyre szélesebb körű fenyegetést jelent mind a társadalom, mind a biztosítási ágazat számára. 

Az energiahatékonyság javítása nemcsak a fenntartható energiagazdálkodás első lépése, hanem elengedhetetlen annak a klímakatasztrófának a kezelésében is, amifelé egyre nagyobb sebességgel száguldunk. A legolcsóbb és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk. Március 6-a az energiahatékonyság világnapja.

Az éghajlatváltozás miatt évről évre korábban térnek vissza Európába és Észak-Amerikába a vándormadarak – a jégtakaró olvadása miatt egyúttal egyre nagyobb veszélyt jelentenek a sarkköri városokban élelmet kereső jegesmedvék.

Miközben Donald Trump amerikai elnök és európai társai cáfolják az éghajlat-változást, tudósok kimutatták: az egyre nagyobb károkat okoz a nemzetgazdaságoknak, egyúttal újabb népvándorlással fenyeget a tovább melegedő afrikai, ázsiai országokból.

Sötét képet fest a világ helyzetéről a davosi Világgazdasági Fórum idei „Kockázat-jelentése”. Első helyre az éghajlatváltozás következményeit teszik az elemzők a jövő heti svájci fórum előtt.

Kétszer gyorsabban melegszik a légkör az Északi-sarkon, mint bolygónk többi részén. Tizenkét éve nem volt ilyen kicsi az Északi-sarkon található jégtakaró, mint 2017-ben és évre-évre sem lassul a visszahúzódása. Amerikai tudósok most már biztosak abban, hogy végleg búcsút mondhatunk az északi-sarki jégnek. És ez nemcsak a jegesmedvéknek rossz hír, hanem nekünk is.

Az előző, 2014-ben kiadott jelentés segített Obamának abban, hogy megindokolhassa, miért lépteti életbe klímapolitikája ékkövét, a Tiszta Energia Törvényt, mely a teherautók és a gyárkémények emisszióját csökkenteni volt hivatott. A mostani jelentés akár muníció lehet a zöldeknek azokban a perekben, melyekben megtámadták Trump Obama zöld törvényeit hatástalanító, deregulációs intézkedéseit.

A pusztító kaliforniai erdőtüzek összefüggnek a klímaváltozással és az elhanyagolt környezetvédelemmel – akárcsak hasonló tűzvészek Görögországban és a világ más részein.

Tudósok azzal kísérleteznek, hogy vegyi anyagokat permetezzenek a légkörbe, hogy így tompítsák a napsugarak erejét és fékezzék a globális felmelegedést. De a geoengineering e nagy reményűnek vélt módszere rendkívül kockázatos, mert megbolygathatja az időjárási viszonyokat, állítja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete.