A FAO-WFP jelentés a súlyos élelmezési válságokról azonnali humanitárius lépéseket sürget 20 élelmezési gócpont országban, ahol várhatóan súlyosbodik az éhezés év további részében, megmentve ezzel életeket és megélhetéseket és elkerülve egy súlyos éhínséget.
A jelentés rámutat az ukrajnai háború élelmiszer- és energiaár drágító hatására, ami világszerte gyengítette a gazdasági stabilitást. A hatás különösen romboló ott, ahol a gazdasági instabilitás és az emelkedő árak a klímaváltozás generálta szárazság vagy áradások miatt az élelmiszertermelés csökkenésével járnak együtt.
„Mély aggodalommal tölt el bennünket, hogy az egymásra rakódó válságok veszélyeztetik az élelmiszertermelést és az élelmiszerek elérhetőségét, emberek millióit taszítva súlyos éhezésbe" – mondta Csü Tung-jü, a FAO főigazgatója. „Versenyt futunk az idővel, hogy segíthessünk a leginkább rászoruló gazdáknak, többek között élelmiszertermelési lehetőségeik és ellenálló képességük javítása révén."
„Súlyos válság előtt állunk, ami nem csak a legszegényebbeknek fájhat, de családok millióinak is, akik épp csak elevickéltek ez idáig" – figyelmeztetett a WFP ügyvezető igazgatója, David Beasley.
„A körülmények sokkal rosszabbak, mint az Arab tavasz vagy a 2007–2008-as élelmiszerárrobbanás idején, amikor 48 országban voltak politikai felfordulások és tüntetések. Már látjuk, mi történik Indonéziában, Pakisztánban, Peruban és Srí Lankán, de ez csak a jéghegy csúcsa. Vannak megoldásaink, de cselekedni kell, méghozzá gyorsan" – tette hozzá.
Főbb megállapítások
A jelentés szerint legfőképp a konfliktusok és a gyakori és elhúzódó éghajlati sokkok okozzák a súlyos éhezést, és ezzel az „új normalitás" korszakába léptünk, ahol az aszály, áradás, hurrikánok és trópusi viharok újra és újra megtépázzák a növénytermesztést és állattenyésztést, elvándorlást és szegénységet generálva szerte a világban.
A 2020-ban kezdődött La Niña-hoz köthető aggasztó éghajlati trendek várhatóan kitartanak az év végéig – olvasható a jelentésben – megnövelve a humanitárius igényeket és a súlyos éhezést. A példa nélküli szárazság Kelet-Afrikában már a negyedik aszályos csapadékos évszakot hozta Szomáliában, Etiópiában és Kenyában, míg Dél-Szudánt négy egymást követő éve tartó áradások sújtják, amik várhatóan továbbra is embereket űznek el otthonaikból, tönkre téve a mezőgazdasági termelést is. A jelentés átlagon felüli esőzéseket és ezzel összefüggésben áradásokat jelez előre a Száhel térségben, intenzívebb hurrikános időszakot a Karibi-térségben, továbbá aszályt Afganisztánban, ahol évek óta szárazság, erőszak és politikai felkelések dúlnak.
A koronavírus járvány és a közelmúlt globális élelmiszer- és energiapiaci folyamatai szörnyű makroökonómiai körülményeket hoztak számos országban, melyek hozzájárultak a jövedelmek drámai csökkenéséhez a legszegényebbek között és szűkítik a kormányok mozgásterét a szociális és jövedelem-támogató intézkedések, továbbá az alapvető termékek importjának finanszírozására.
A jelentés a katasztrofális körülmények miatt Etiópiát, Nigériát, Dél-Szudánt és Jement továbbra is a legsúlyosabb besorolásban tünteti föl, míg Afganisztán és Szomália újonnan kerültek be ebbe a kategóriába a legutolsó gócpont jelentés, 2022 januárja óta. Mind a hat ország lakosságának egy része a nemzetközi élelmiszerbiztonsági besorolás legrosszabb (katasztrofális helyzetű, vagy közel válságos) fázisában van; közvetlenül mintegy 750 000 embert fenyeget az éhezés és éhhalál. Több mint felük Etiópia Tigré térségében él, negatív rekordot döntve az egy országban élő éhező emberek számát tekintve a 2011-es szomáliai éhínség óta.
Továbbra is aggodalomra ad okot a helyzet a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Haitin, Szudánban, Szíriában, a Száhel-övezetben és Kenyában és – utóbbi kivételével, mely új szereplő a listán – a tendencia rosszabbodott az előző jelentés óta. Srí Lanka, Nyugat-Afrika partmenti országai (Benin, Zöld-foki Köztársaság és Guinea), Ukrajna és Zimbabwe kerültek fel az élelmezési gócpontok listájára, melyen Angola, Libanon, Madagaszkár és Mozambik voltak.
