Az éghajlatváltozás legjelentősebb kockázatai, amelyek az emberi egészséget érintik, a hőhullámokból, árvizekből, aszályokból, tüzekből és a kórokozók által terjesztett betegségek terjedéséből erednek. Életek millióit lehetne megmenteni, és az egészségügyre nehezedő terheket csökkenteni, ha nagyobb figyelmet fordítanánk a változó éghajlatra – tette közzé a Swiss Re kutatását a Biztosítási Szemle.
A hőhullámok kiterjednek olyan területekre is, ahol korábban nem volt jellemző, így például a mérsékelt övezetre, ahol a világ lakosságának nagy része él. A 2003-as hőhullám Európában adta az első ízelítőt: egyedül Franciaországban 70 ezer, főként idős ember halálát okozta a rendkívüli hőség.
A növekvő hőmérséklet és az emelkedő páratartalom szintén aggodalomra adnak okot, mivel ez a kombináció lehetővé teszi a kórokozó-átvivők (vektorok) által terjesztett betegségek új területeken való elterjedését. A nyugat-nílusi láz és a Zika vírus voltak az első figyelmeztető jelek. Az éghajlatváltozás ugyanis kiterjeszti a fertőzési szezont, valamint a betegségek földrajzi kiterjedését is. A Lyme-kór, a madárinfluenza, a miningitis, a dengue-láz és a különböző trópusi bakteriális és vírusos fertőzések száma várhatóan emelkedni fog, méghozzá olyan területeken is, ahol korábban ismeretlenek voltak ezek a betegségek.
A súlyos aszályos körülmények miatt a tűzesetek száma is várhatóan növekedni fog, ami egyúttal levegőszennyezéshez is vezet, amit a 2018-as kaliforniai tűzvész is bemutatott.
Dominóhatás
Már ma is több mint 2 milliárd ember él olyan területeken, ahol az iváshoz és a személyes higiéniához szükséges víz korlátozottan áll rendelkezésre. A jövőben a hőmérséklet emelkedésével az érintett régiók száma is nőni fog. A növekvő tengeri hőmérséklet és az óceáni savasodás a halászatot is veszélybe sodorja.
A szélsőséges időjárási viszonyok nem csak a mezőgazdaságra hatnak. A folytatódó vizszint-
Ugyanez igaz a járványok kockázatára is. A városokba áramló népesség nyomán a lakosság egyre nagyobb része koncentrálódik egyre kisebb területeken, így az infrastruktúrát elpusztítói viharok vagy árvizek komoly járványveszélyt jelentenek.
A Föld permafroszt térségeinek, vagyis azoknak a területeknek a melegedése, ahol tartósan fagyott állapotban van a talaj, újabb veszélyt jelentenek. Olyan baktériumok és vírusok szabadulhatnak fel a jégolvadás során, melyeknek évezredek óta nem volt kitéve az ott élő népesség. A növekvő tengeri forgalom miatt megépülő új kikötők és a sarkvidéki tengeri útvonalak megnyitása miatt ezek a baktériumok és vírusok rendkívül távoli helyekre is eljuthatnak, világméretű járványokat okozva.
Az éghajlatváltozás kihívásainak való megfeleléshez szükséges azonnali közegészségügyi intézkedések közé tartozik a közvetlen egészségügyi kockázatok megelőzésének erősítése. Az egészségügyi létesítményeknek képesnek kell lenniük a változó éghajlati viszonyok között is megfelelő működést biztosítaniuk, így a klimatizáció, az árvízbiztonság, a vészhelyzeti áramellátás és vízellátás az alapvető infrastruktúra részét kell, hogy képezze az egész világon.
