Az EU primerenergia-fogyasztása 2017-ben 0,9 százalékkal, a végső energiaigénye 1,1 százalékkal nőtt az előző évihez képest a legfrissebb Eurostat-adatok szerint. Magyarország energiafelhasználása is tovább emelkedett.
A megemelkedett energiafelhasználás a szén-dioxid kibocsátást is újra emelkedő pályára állította, az azt megelőző három év stagnálása után. A bolygó felmelegedéséért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása új csúcsot döntött meg, miközben egy 450 tudós által készített jelentés az éghajlati körülmények további romlását nyugtázta.
Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez meglepően nagy arány, az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Szomorú adat az is, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása nagyjából stagnált, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat. Nem csoda: elég, ha rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, rosszul szabályozott fűtési rendszereinkre és elöregedett kazánjainkra gondolunk.
Felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedben az energiahatékonyság
Magyarországon egy főre átlagban naponta 15 kilogramm szén-dioxid (CO2) kibocsátás jut. Egy 1970-ben, az akkori építési előírások szerint épült családi ház évente egy négyzetméterre számítva kb. hatvan kilogramm CO2-t bocsát ki korszerűsítés híján. Egy 2000-ben épült ház mintegy negyven kilogrammot, míg egy új energetikai előírások szerint épült modern ház ennek töredékét.
Az energetikai korszerűsítések tehát hozzájárulnak az otthonokban felhasznált energia, és károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, de már felhasználási szokásaink módosítása is sokat segít.
Ha csupán 1°C-kal csökkentjük lakásunk hőmérsékletét, évente kb. 300 kilogrammal kevesebb CO2-t bocsát ki háztartásunk. Nyílászáróink szigetelésével évente 140 kg CO2-kibocsátást kerülhetünk el.Ha éjszaka, vagy amikor nem tartózkodunk otthon, kb. 3 °C-kal alacsonyabban tarjuk lakásunk hőmérsékletét, évente kb. 440 kg CO2-t spórolunk. Ha a ruhákat nem forró vízben mossuk, vagy elektromos készülékeinket teljesen kikapcsoljuk, szintén többszáz kilogramm üvegházhatású gáztól mentesítjük a légkört.
Magyarországon ma a drágán előállított energiát még nagyon pazarlóan használjuk fel.„A magyarok nagy része látja, hogy komoly gond a klímaváltozás, szívesen tenne is ellene – csak épp nehéz beazonosítani, hogyan. Épp ezért fontos tudatosítani: az energiával való takarékos és hatékony bánásmód remek eszköz a klímaváltozás hatásainak enyhítésére is. Így mi is aktívan, öngondoskodó módon tehetünk magunk és családunk jólétéért, környezetünk jobbá tételéért.”- mondta Koritár Zsuzsanna, a MEHI programigazgatója.
