Rejtély, hogy miért nő a metánkoncentráció a levegőben

Húsz éve stagnálni kezdett a légkör metánkoncentrációja, de az utóbbi években újra meglódult. Nyugtalanító, hogy a szakemberek nem biztosak benne, mi a változás oka. Az sem jó hír, hogy a metánkoncentráció növekedését nem kalkulálták bele a párizsi klímaegyezménybe. Ha nem sikerül ezt a trendet megállítani, akkor képtelenség lesz 2 Celsius-foknál megfékezni a globális felmelegedést.

2019. március 21.

Klímablog

A metán a második legerősebb üvegházhatású gáz. Nagyjából huszonháromszor erősebb a hatása, mint a szén-dioxidé.

Mint ismeretes, az Északi-sarkhoz közel eső szárazföldek nagy mennyiségű metánt tartalmaznak. Lehetséges, hogy ezekből az állandóan fagyott sarkköri földekből, vagyis a permafrostból kezdett szivárogni a metán? Ha igen, az klímakatasztrófát indíthat be.

Ugyanakkor a légkör magas metánkoncentrációját napjainkban elsősorban a trópusi övezetben és az északi szélességi fokok középső tartományában detektálták, vagyis nem a sarki övezetben.

A Global Biogeochemical Cycle szaklapban megjelent tanulmány szerint 1984-ből származnak az első megbízható adatok a metánról, akkor 1645 ppb (parts per billion) volt a koncentrációja a légkörben. 1984 és 2006 között viszonylag mérsékelt volt ennek növekedése, de 2017 óta jelentősen megugrott a növekedés. A globális átlag 1850 ppb lett, vagyis a 2007–2017 közötti időszakban 75 ppb volt a növekedés mértéke.

Metán az állattenyésztésből

A lehetséges okokról a tudósok egyszerűen azt írják, hogy vagy a metánkibocsátás nőtt, vagy a légkör természetes öntisztító, metánelnyelő képessége gyengült.

A metán jelenleg elsősorban az állattenyésztésből ered. Nagy számban tenyésztünk szarvasmarhákat (1,4 milliárd jószág világszerte), kecskéket (1 milliárd) és bárányokat (950 millió). Mindhárom kérődző állat, vagyis olyan összetett emésztőrendszere van, melyben visszakérődzik és újraemésztik a nehezen lebontható, magas cellulóztartalmú növényeket. A böfögés, a szellentés és a talajra pottyantott ürülék rothadása is metánkibocsátással jár.

Mivel a globális népességszaporulat, valamint India és Kína középosztályának áttérése a húsintenzív étrendre egyaránt a húsfogyasztás növekedését vonja maga után, a metánemisszió csökken(t)ése hiú reménynek ígérkezik.

Öntisztító légkör

Elképzelhető, hogy a légkör oxidatív kapacitásának csökkenése okozza a metánkoncentráció növekedését. Mit jelent ez? A légkör egy sajátos kémiai reakció keretében – ózon és hidroxil részvételével – képes megtisztítani önmagát, ezt a képességét hívják oxidatív kapacitásnak.

Ha a metánkoncentráció növekedését nem sikerül megállítani, akkor könnyen sutba dobhatjuk a párizsi klímaegyezményt, ugyanis annak üvegházgáz-csökkentési forgatókönyvébe nem számolták be a tartósan növekvő metánkoncentrációt.

(WEF)