Az alkalmazottak számára gyakran nem a bér a legfontosabb, hanem munkahelyük légköre, a vezetőkhöz fűződő viszony és a cég presztízse. A munkavállalók elvárásait mutatják svájci vizsgálatok is.

Húsz éve stagnálni kezdett a légkör metánkoncentrációja, de az utóbbi években újra meglódult. Nyugtalanító, hogy a szakemberek nem biztosak benne, mi a változás oka. Az sem jó hír, hogy a metánkoncentráció növekedését nem kalkulálták bele a párizsi klímaegyezménybe. Ha nem sikerül ezt a trendet megállítani, akkor képtelenség lesz 2 Celsius-foknál megfékezni a globális felmelegedést.

A Föld felületének 70 százalékát felhők árnyékolják be, természetes takarót nyújtva a napfény ellen. Már 2016-ban arról írtak tudósok 1983 óta gyűjtött műholdas adatokat elemezve, hogy a klímaváltozás megváltoztatja a felhők keletkezésének folyamatát. Egy új számítógépes szuperszimuláció szerint ha tovább növekszik az emberiség üvegházgáz-kibocsátása. az óceánok fölötti nagy felhők eltűnhetnek.

Rájöttek, miért hűlt le jelentősen a Föld éghajlata az 1600-as években, amit a déli-sarki jégminták is alátámasztottak. Az európai telepesek betegségeket hoztak a bennszülöttekre, melyek ellen immunrendszerük nem tudott védekezni. Kihalt az emberiség 10 százaléka, összeomlott a kontinens agráriuma. Az ültetvények helyén fejlődő növényzet fotoszintézissel elég szén-dioxidot szívott el a levegőből, hogy lehűljön a légkör.

Kétszer gyorsabban melegszik a légkör az Északi-sarkon, mint bolygónk többi részén. Tizenkét éve nem volt ilyen kicsi az Északi-sarkon található jégtakaró, mint 2017-ben és évre-évre sem lassul a visszahúzódása. Amerikai tudósok most már biztosak abban, hogy végleg búcsút mondhatunk az északi-sarki jégnek. És ez nemcsak a jegesmedvéknek rossz hír, hanem nekünk is.

Még ha sikerül is mérsékelni az üvegházgáz-kibocsátást, lehetséges, hogy a globális klíma 2 Celsius-fokos felmelegedésén belül is beindulhatnak olyan folyamatok, amik továbblendítik a klímaváltozást a 4-5 Celsius-fokos mezsgyébe.

Minden vállalkozás csak olyan jó lehet, amilyenek a munkatársai. Kulcskérdés ezért, kit veszünk fel - és előtte  hogyan mérjük fel a jelentkező képességeit, jellemét. Néhány tanács, amerikai szakembertől.

Amerikai kutatók az űrbe juttatott részecskékkel fékeznék meg a globális felmelegedést. Kérdés, kinek lenne felhatalmazása ilyen beavatkozásra, amelyet a környezetvédők hevesen elleneznek.

Az éghajlatváltozás hatására hosszabbodnak a nyugati irányú repülőjáratok. Az üzemanyagköltségek is nőnek, amiket vélhetően beépítenek az árakba a légitársaságok. Az ok a magas légköri zónákban erősödő szélfúvások.

A metropoliszok energiaigénye és közlekedése a fosszilis energiák olyan mértékű égetését teszik szükségessé, hogy az jelentősen tovább melegíti a városok légkörét. Nyaranta a felmelegedett flaszterből áradó hő után állandó lakótársunk lesz az "energiahőség", mely az erőművekből ered. Ennek hatása azonban több ezer kilométeres távolságban is érzékelhető.

A klímaváltozásról szóló olvasmányok gyakran emlékeztetnek rá, hogy a civilizált világ ipari tevékenysége mellett vannak természeti folyamatok, amelyek szintén nagy kibocsátók. Ilyen a globális felmelegedés miatt megolvadó szárazföldi jégtakaró a sarki égövben, valamint a tajgákon, amely fagyott halmazállapotát elveszítve metánt ereszt magából a légkörbe. A metán nagyságrendekkel veszélyesebb, mint a széndioxid. De mikor is kezdődött a folyamat?

Egy üvegházhatást okozó gáz mennyisége a korábbiakban feltételezettnél négyszer több, derül ki az Amerikai Egyesült Államokban végzett mérésekből.