Lengyelország - számos más tagállam, köztük Magyarország támogatásával - azt kérte, hogy az EU vegyen igénybe minden lehetséges eszközt a "válsághelyzet" kezelésére, beleértve a tejtermékek után járó export-visszatérítés visszaállítását is.
A Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár vezette magyar delegáció teljes mértékben támogatta a lengyel és litván javaslatot, mivel a válsághelyzet Magyarországot is érinti. Bár a vaj- és soványtejpor-árak némi javulást mutattak az elmúlt hónapban, Magyarország továbbra is kitart az export-visszatérítések újbóli alkalmazása mellett, különösen a sajttermékek esetében.
Uniós források szerint ugyanakkor az Európai Bizottság egyelőre nem tartja megalapozottnak a beavatkozást. A testület szerint az utóbbi hónapok árcsökkenése egy korábbi kedvező áralakulási időszakot követett. Az árak még mindig mintegy 30 százalékkal magasabbak a 2009-es szintnél, az euró dollárral szembeni gyengélkedése pedig kedvez az exportőröknek.
A helyszíni beszámolók szerint több tagállam - köztük Németország is - a bizottsággal egyetértve úgy ítélte meg, hogy rövid távon nincs szükség központi beavatkozásra. Az agrárminiszteri találkozón a közös uniós agárpolitika 2014-2020 közötti reformjának keretében vitát folytattak a vidékfejlesztésre vonatkozó javaslatokról és az egységes közös piacszervezetről.
A vidékfejlesztés esetében elsősorban a kockázatkezeléssel kapcsolatos kérdésekről cseréltek eszmét. A tervezet alapján a jövőben három kockázatkezelési eszköz áll majd rendelkezésre, amelyből az első kettő jelenleg is hozzáférhető: pénzügyi támogatás a termény-, az állat- és a növénybiztosítás díjához, valamint a kölcsönös pénzügyi alapok számára nyújtandó támogatás. Új elem a jövedelemstabilizációs alap, amely a jelentős jövedelemcsökkenést elszenvedő termelők részére biztosít kompenzációt.
Magyarország álláspontja szerint ezek az eszközök megfelelőek és alkalmasak a mezőgazdasági kockázatok kezelésére. Budapest támogatja azt is, hogy a kockázatkezelési eszközökre vonatkozó uniós támogatás intenzitása továbbra se csökkenjen, maradjon 65 százalék.
A piacszabályozási intézkedések között elsősorban különleges helyzetre szólók szerepeltek, illetve a fogyasztói bizalomvesztésből vagy jelentős piaci kilengésekből fakadó piaci zavarok kezelésére javasolt eszközök. Több tagállam - köztük Magyarország is - támogatták, hogy kibővüljön az intézkedésekbe bevonható termékek köre, például a burgonyával.
