Habár Kalifornia tulajdonképpen a GDP-je alapján egy G20-as országnak is beillik, mégis a globális emisszió apró töredékét adja. A most elfogadott törvény azonban azért is fontos eset a nemzetközi klímapolitika szempontjából, mert annak a próbája, vajon lehet-e széles egyetértésre épülő klímatörvény alkotni. Úgy tűnik, politikai konszenzust el lehet érni (a kaliforniai törvényhozás 55 igen, 21 nem szavazattal fogadta el a szabályozást), de ennek ára van. Kiskapuk, engedmények, amikkel viszont a zöldeket idegenítik el a politikai erők.

Ugyan a kaliforniai képviselő-testület egyre inkább erősíti azt az imázst, hogy haladóak a zöld politikában, a környezetvédő szervezeteknek rendkívül nehezükre esik befolyást szerezni a törvényalkotásban – mondta a The Los Angeles Times-nak Fabian Núnez, aki e törvény előzményének számító, 2006-ban, még Arnold Schwarzenegger kormányzósága alatt elfogadott zöld törvénycsomag megalkotója volt.

Kép: Pixabay

Jerry Brown kormányzónak nyilvánvalóan az volt a szándéka, hogy példaértékű jogszabályt alkosson, ami modellként szolgálhat más országok törvényhozásai számára. Az új törvény – mellyel Kalifornia tulajdonképpen megerősíti, hogy a párizsi klímaegyezmény célkitűzései alá rendeli magát – 2030-ig hosszabbítja meg az emissziókereskedelmi rendszer működését, mely 2020-ban megszűnt volna.

Túl sok kvóta és adókedvezmény

Az emissziókereskedelem (cap and trade) lényege, hogy nem karbonadóval, hanem piaci mechanizmusokkal érje el az ÜHG-kibocsátás csökkentését. A nagy légszennyező cégek kibocsátási kvótákat kapnak, ezek egy részéhez ingyen jutnak hozzá, a többit pénzért kell megvenniük az államtól.

A Food and Water Watch nevű fogyasztóvédelmi csoport elemzése szerint Kaifornia vezető zöld aktivista szervezetei közül 50 támadta az új törvényt, s több országos szintű szervezet is (pl. The Sierra Club), mert az túl sok engedményt ad a nagy légszennyezőknek, s ebben az olajipar lobbistáinak befolyását látják:

• A kiosztott kibocsátási kvóták száma egyelőre nő, így többet füstölhetnek a cégek.
• Az emissziókereskedelemből befolyó bevételt olyan projektekre is fordíthatja az állam, mely nem segíti a légszennyezés csökkentését.
• Túl sokféle energiacég kap adókedvezményt, olyanok is, melyek nagy légszennyezők (pl. a biomasszás erőművek).
• Az adókedvezmény miatt évi 350 millió dollár bevételtől esik el Kalifornia.
• A törvény eltörli a havi 10 dolláros tűzdíjat, melynek bevételét az tűzvédelemre költötte az állam.

Végeredményben az üzleti érdekképviseleti csoportok és kereskedelmi kamarák azért álltak ki a kvótakereskedelmi rendszer meghosszabbítása mellett, mert így kevesebb pénzt kell fizetniük, mint ha a törvény más emissziócsökkentési eszközökhöz folyamodott volna.

A zöldek azonban annak minden bizonnyal örülnek, hogy

• 2023-tól az ipari szennyezőknek korszerűsíteniük kell majd létesítményeiket, hogy kevesebb üvegházgáz bocsássanak ki.
• A karbonsemlegesítést Kaliforniában kell végrehajtani, az állam határain kívüli karonbelnyelő projektek nem számolhatók el.
• A kvóták száma 2030-ra végül 40 százalékkal csökken.