A geoengineering olyan eljárások gyűjtőfogalma, melyek a technológia segítségével találnak megoldást a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.
Évek óta sokat beszélnek a carbon capture technológiáról, melynek lényege, hogy a gyárak kéményéből származó füstöt a Föld alá juttatják, azokba az üregekbe préselve, ahol korábban földgáz volt. Ez azonban rendkívül energiagiényes, tehát költséges megoldás.
„Geomérnökök” ezért jó ideje számolgatják azt, vajon anyagilag megengedhetőbb megoldás lenne-e a levegőből kivont üvegházgázokat az űrbe juttatni. Vagy egyszerűen kiszívni és eladni olyan piaci szereplőknek, melyeknek éppen szén-dioxidra van szüksége.
A Reuters hírügynökség körülnézett, hol lehet ilyen szolgáltatást kapni ma a piacon.
Tonnánként 500 dollárért eltüntetik
A Zürich mellett lévő Climeworks nevű cég májusban egy 23 millió dolláros projekt keretében vont ki szén-dioxidot a levegőből. Elmondása szerint a Climeworks üzemelteti az első kommersz, üzleti alapon futó karbonkivonó létesítményt, ami már nem egy-egy egyetem kutatási büdzséjének részeként működik.
A cég műtrágya formájában zöldségtermesztő üvegházaknak adja el a szén-dioxidot, valamint az Audinak is. Az autógyár „zöldebb” üzemanyagokban tervezi azt felhasználni. (Persze ez elég sejtelmes utalás, nem tudni, miként használják fel a szén-dioxidot.)
A karbonkivonás nem egyszerű módszer, hiszen a levegőnek mindössze 0,04 százalékát teszi ki. Svájcban a szén-dioxidot tonnánként 300 dollárért vásárolják fel. Kereslet van rá. Használják üvegházakban és szénsavas italokban is.
A Climeworks néhány éven belül 100 dollárra szeretné redukálni az eljárás költségét, és 2025-re évente a globális ÜHG-kibocsátás 1 százalékát kötné meg.
Az üvegházgáz-kivonást azonban óriási méretekben kellene űzni, hogy valóban nyomni tudjon a latban, és megjelenjen a klímapolitika karbonkönyvelésében. A svájci Climeworks által kivont évi 900 tonna ugyanis mindössze 45 amerikai állampolgár fogyasztásával, életvitelével járó légszennyezést ellentételezi.
Jóval olcsóbb szennyezni
A párizsi klímaegyezmény valóban az alacsony karbontartalmú technológiák (pl. megújuló energiákból eredő villamosenergia-előállítás) felé terelte a tőkét, de amíg a légszennyezés büntetése – a karbonkvóta-vásárlási kötelezettséggel – olyan olcsó marad, hogy Európában egy tonna üvegházgáz kibocsátásáért mindössze 5 eurót kell fizetni, addig az üzleti szektor nem lesz igazán érdekelt abban, hogy a karbonelnyelő technológiákba fektessen, illetve ezekkel a megoldásokkal éljen saját szennyezése eltüntetése végett.
Csak a drágább büntetések és törvényi kötelezettségek terelhetik a tőkét ebbe az irányba – ha a karboneltüntetés számít olcsóbbnak, nem a kibocsátás.
