A francia elnök három hónappal a tanácskozás előtt fogadta hivatalában az ENSZ vezetőjét, ahol a konferencia előkészítésének következő lépéseit vitatták meg. Francois Hollande üdvözölte Ban Ki Mun kezdeményezését egy állam- és kormányfői értekezletet illetően, szeptember 27-én, az ENSZ Közgyűlése idején New Yorkban, amelynek társelnökei Franciaország és Peru lesznek. "Az a cél, hogy megadjuk a politikai impulzust a tárgyalások sikerességéhez. Mindent alkalmat meg kell ragadni decemberig, elsősorban a pénzügyi konferenciát októberben Limában és a G20 csoport találkozóját novemberben Antalyában" - hangsúlyozta a francia elnökség.
Hollande egyébként a délelőtti nagykövet értekezleten bejelentette, hogy a november 30. és december 11. között Párizsban megrendezendő klímakonferencia elejére fognak ellátogatni az állam- és kormányfők, nem pedig a végére, ahogy az a kudarccal végződött 2009-es koppenhágai találkozón történt. A stratégia a tárgyaló feleknek "politikai impulzust és egyértelmű mandátumot adhat a megállapodáshoz, miután a tapasztalat azt mutatja, hogy ez hiányzott, nagy erősen, Koppenhágában" - mondta Hollande.
A párizsi klímakonferenciára való felkészülés jegyében a környezetvédelem kiemelt szerepet kap a francia nagykövetek idei értekezletén, amely hétfőn kezdődött és egy hétig tart Párizsban. A 2015-ös párizsi klímamegállapodás célja az lesz, hogy az emberiség 2 Celsius fok alatt tudja tartani a század végéig a globális átlaghőmérséklet emelkedését - bár ez lehet, hogy csak álom marad.
Mindenesetre a júniusi G7-találkozón komoly előrelépések történtek: eszerint a G7 országok 2050-ig 40-70 százalékkal mérséklik az általuk kibocsátott üvegházgázok mennyiségét. Ezt a megújuló energiaforrásokra történő átállással érik el, amelyek arányát indirekt pénzügyi eszközökkel is segítik, mint például a fosszilis alapú energiatermelő rendszerek exportámogatásainak megszüntetése. Az évszázad végére a gazdasági nagyhatalmak nullára csökkentik szén-dioxid kibocsátásukat és teljesen megújuló energiaforrásokra állnak át. Persze, lehetséges, hogy ez kevés lesz: 50 százalékos azonnali kibocsátás-csökkentéssel lehetne elérni, hogy a globális felmelegedés ne érje el a 2 Celsius fokot, amit tudományos körökben az irreverzibilitás határaként emlegetnek.
Szintén óriási jelentőségű vállalás, hogy 2020-tól elindítják a már 2009-ben megígért klímavédelmi alapot. Az alapba évi százmilliárd dollárt fektetnek be és ennek segítségével vállalkozások és civil szervezetek a fejlődő országokban környezet- és klímavédelmi beruházásokat hajthatnak végre.
