Kép: freeimages.com

„Két út áll az emberiség előtt: ha kimerítjük erőforrásainkat, sárba tiporjuk értékeinket, akkor a civilizációnk véget ér. A másik út a jövőbe vezet. Láthatjuk, hogy sokkal nagyobb nemzeti, európai és globális elkötelezettség szükséges a másik út eléréséhez. A technológia már rendelkezésünkre áll, csak elhatározásra van szükség. Az energiaellátásban is ez a két út érvényesül, választhatunk a fenntartható megújuló energiaforrások használata, vagy kitarthatunk a fosszilis energiaforrások mellett. Kérdés, melyik utat választhatjuk” – vetette fel Demcsák Lajos a Piac&Profit kiadóigazgatója a hetedik alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Csúcson.

Megállt a magyar megújuló piac

„Magyarország energiafogyasztásában egy fokozatos tendencia érvényesül: csökken a földgázfelhasználásunk, villamos energia felhasználásunk azonban nő, és meredeken emelkedik a villamos energia importja. Tehát olyan energiát használunk fel, amit nem itt termelünk, ez azt jelenti, hogy nem csökkentettük az emissziónkat, hanem exportáltuk azt. Ami nálunk keletkezik, azt például az ukrán energiatermelésben számolják el” – hangsúlyozta Bart István, az Energiaklub elnökségi tagja.

Miközben a világban igazi forradalom zajlik a megújuló energiaforrások felhasználásának terén, itthon a megújuló energiaforrások piaca még mindig nem mozdul, az elmúlt tíz évben jelentős elmozdulás csak a bioüzemanyagok felhasználásának terén volt. „Ezért felvetődik a kérdés, hogyan fogjuk teljesíteni azt az uniós vállalásunkat, miszerint 14 százalék fölé emeljük a megújuló energiaforrások részarányát a magyar energiafogyasztásában. Közben azonban egyre kevésbé energiaintenzívebb a magyar gazdaság is, a középületek, illetve a vállalkozások által végrehajtott beruházásoknak köszönhetően” – hangsúlyozta a szakember. Ez nem igaz viszont a társadalom széles rétegeire: a négymilliós magyar lakásállomány jelentős része energiahatékonysági szempontból elavult.  Ugyanakkor a magyar kormányzat intézkedései ezt nem kellő mértékben segítik. „Jelenleg van egy kamatmentes hitel a felújításra, és olykor-olykor egy pályázat keretein belül vissza nem térítendő források az Otthon Melege programban, a két konstrukció azonban nem találkozik, és így éppen a leginkább rászorultak nem tudják igénybe venni ezt a lehetőséget.” Lenne helye itthon a megújulóknak

„Pedig lenne helye Magyarországon a megújuló energiaforrásoknak” – vélekedett Barta Judit a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint az az érv, ami gyakran elhangzik kormányzati oldalról, miszerint a villamos energia irányító rendszer nem tud több megújuló energiából származó elektromos árammal megbirkózni, nem állja meg a helyét. „Ám, az energia legnagyobb részét az otthonainkban használjuk fel, így a megújuló energiaforrásokat elsősorban helyben lenne érdemes megtermelni és felhasználni.

Ugyanakkor Barta Judit kiemelte, hogy a fosszilis energiaforrásokat korai lenne temetni, mivel az új kitermelési technológiák és felfedezett készletek hosszú távra fedezhetik a szükségleteinket. Igaz ugyanakkor, hogy a megújuló energiaforrások szemléletváltást hoztak a finanszírozásban is, a nagy hagyományos energiavállalatok emiatt gyökeres koncepcióváltásba menekülnek, tőzsdei értékük pedig zuhan. „A hagyományos centralizált energiarendszerek kezdenek elindulni a decentralizáció felé, így kihasználhatóak lesznek a helyi kapacitások, és csökken a hálózati veszteség.”

Demokratizálódik az energiatermelés

„Éppen ennek a folyamatnak az eredményeképpen egyre kisebb egységek, lakóközösségek, falvak, vagy vállalatok válnak képessé a saját energiatermelésüket kialakítani és az ellátásukat így házon belül megoldani. Az energiatermelés így egyre demokratikusabbá válik” – vélekedett ifj. Chikán Attila az ALTEO Group vezérigazgatója. A szakember szerint ezt a folyamatot a technológia fejlődése mellett az is segíti, hogy mára a megújuló energiaforrások versenyképessé váltak a hagyományos energiaforrásokkal szemben.” Azonban a versenyképesség nem jelenti azt, hogy ez a beruházás meg is térül, a jelenlegi energiaárak mellett ugyanis semmilyen energiatermelési megoldás nem fog megtérülni” –hangsúlyozta a szakember, aki szerint a legnagyobb gond az, hogy a megújuló és az energiahatékonyság nem korrupcióbarát módszerek. „Egy házfelújításnál sokkal kevesebb pénzt lehet ellopni, mint egy atomerőmű beruházásnál. Ez nem csak magyar jellegzetesség, a világon majdnem mindenütt így van, de amíg a rendszer nem változik, nem lesz előrelépés!”

A fosszilis energia zsákutca

„Akár vannak új kitermelési technológiák, akár nincsenek, a fosszilis energiaforrások mennyisége véges. Ennek kapcsán már 2009-ben felhívtam a figyelmet arra, hogy az új technológiák zsákutcának bizonyulhatnak. A repesztéses technológia a vízbázisokat károsítja, míg az olajhomok kitermelése rettenetes környezeti károkat okoz és alacsony a hatékonysága” – mondta Hetesi Zsolt fizikus, az NKE tudományos főmunkatársa. A palagáz és palaolaj kitermeléssel kapcsolatban kiemelte, hogy hiába fektetnek be az új kutak megnyitásába, azok termelékenysége elmarad a hagyományos kitermelési módszerektől. Ezek azonban hosszú távon nem biztos, hogy képesek lesznek kielégíteni az igényeket: az alacsony olajár miatt ugyanis a kitermelők visszafogták a beruházásokat, ez pedig középtávon akár az ellátás biztonságát is veszélyeztetheti, igaz viszont, hogy a magas importigényünk miatt a mi ellátásunk már most is állandó veszélyben van” – mondta a szakember. S

A felhasznált energiamennyiséget kell csökkenteni

A legolcsóbb energia az, amit fel sem használunk, Magyarországon a lakásállományban használjuk fel a teljes energiaigényünk negyven százalékát, így ezen a téren vannak óriási lehetőségek a megtakarításra, mégis, alig jut erre forrás. „A csok szabályozásánál sem vették figyelembe az energiahatékonysági szempontokat, sem szabályokkal, sem támogatással nem ösztönözzük a tulajdonosokat az energiahatékonysági beruházásokra, ez pedig azt is jelenti, hogy a környezetvédelmi kötelezettségeinknek nem felelünk meg” – hangsúlyozta Kárpáti József az ÉVOSZ-MAKÉSZ elnöke. A szakember szerint ahhoz, hogy a döntéshozók hozzáállása megváltozzon, először az emberek szemléletét kell megváltoztatni. „A mi szerepünk ezért az edukációban, a szemléletformálásban jelentős, mert ha sok embernek lesz fontos az energiahatékonyság, akkor majd a politikusoknak is az lesz!”

Az energiahatékonyság a nulladik lépés

Bármilyen beruházást, akár megújuló energiaforrásokra történő átállást mindenekelőtt az energiahatékonysági beruházásnak kell megelőznie. „Ez lehet minden más kiindulópontja, akár okos városokról, akár elektromobilitásról, akár megújuló energiaforrásokról, akár atomerőművekről beszélünk. Ugyanis az a jellemző, hogy mind a lakossági, mind a piaci beruházásoknál elméretezik a kapacitásokat, a korábbi pazarló rendszerekhez igazítják és emiatt túl drágának, lassan megtérülőnek találják. Ezért inkább a korábbi, húsz-harminc évvel ezelőtti rendszereiket működtetik tovább és bele sem vágnak a megújításba” – mondta Ősz András az LG Energia Kft. ügyvezető igazgatója. A szakértő kiemelte: egy cég már azzal is akár 10 százaléknyi energiamegtakarítást érhet el, ha elvégez egy energetikai auditot. „Ebben az esetben a menedzsment ugyanis figyelni kezd arra, hogy mire mennyi energia megy el és ez mennyibe kerül és már így hatalmas összegeket lehet megtakarítani és nem utolsósorban ezzel a környezetünket is védjük, hiszen ennyivel kevesebb energiát kell megtermelni.” Márpedig ez a fő cél: a minél hatékonyabb, fenntartható energiatermelés és felhasználás, nem pedig az erőforrások rövid távú kizsákmányolása.