Szinte feltartóztathatatlan a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése, már ha nem teszünk semmit. Mint azt korábban már megírtuk, a szakemberek figyelmeztetnek: le kell állnunk a fosszilis energiahordozók kitermelésével és használatával, hogy kordában tarthassuk a felmelegedés okozta klímaváltozást. Ám hogy pontosan mennyit hagyhatunk a földben a kinyerhető energiahordozók közül, azt most első ízben számolta ki egy kutatócsoport. (Teljes egészében nem állhatunk át megújuló energiaforrásokra, de az arányukat növelhetjük.)
Az eredmények nem biztatóak: a jelenleg gazdaságosan is kitermelhető mintegy 11 ezer gigatonnányi szén-dioxidot tartalmazó fosszilis energiahordozóból (földgáz, kőolaj és kőszén) „csak” mintegy 2900 gigatonnányit – tehát kevesebb, mint az elérhető készletek harmadát – szabad felhasználnunk 2050-ig, ha kezelni akarjuk a klímaváltozás következményeit. (A szénerőművek amúgy is jobban szennyeznek, mint gondolnánk.)
A kőolaj harmadát, a földgáz felét és a kőszén nyolcvan százalékát tehát a helyén kell hagynunk – vonta le a következtetést Christophe McGlade és Paul Ekins, a University College London két kutatója a Nature-ben publikált cikkében. Ezzel párhuzamosan a kutatók szerint már most el kell kezdenünk csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátással járó energiahordozók használatát, mivel a jelenlegi kibocsátási szint mellett már 2040-re átlépjük a kritikusnak tartott 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést.
Ehhez azonban korlátozni kell a jelenleg terjedő palagáz-kitermelést, a közel-keleti országok olajkészletének felét (mintegy 260 milliárd hordónyi olajat) nem szabad kitermelni, fel kell hagyni az új készletek felkutatásával a Arktiszon és a brazil partok előtt, míg az Egyesült Államokban és Ausztráliában a jelenleg elérhető kőszénkészleteknek csak mintegy tizedét szabadna kitermelni.
