A Reuters hírügynökség exkluzív beszámolója szerint Donald Trump május 17-én elpöttyintett egy megjegyzést, amely szörnyű hatással lehetne a nagy nehezen kialkudott globális klímaegyezményre, melyre a 2009-ben kudarcba fulladt Koppenhágai Klímacsúcs óta vártak a Föld és az emberiség jövője iránt elkötelezettek. "Nagyon-nagyon komolyan fogom áttanulmányozni az ügyet, és minimum újratárgyalom a megállapodásokat, maximum pedig valami mást csinálok" - hangsúlyozta a republikánusok (egyelőre) nem hivatalos elnökjelöltje. (Az egyezmény egyébként még alig egy hónapja lépett hatályba.)
Ha Trump megszerzi a republikánus párti elnökjelöltséget (ami szinte már biztos) és megválasztják elnöknek (ami kétséges), a kibocsátáscsökkentési kötelezettségek újratárgyalása azt jelentené, hogy gyakorlatilag felbomlana a nemzetközi konszenzus, számos sok állam, elsősorban a fejlődő országok érezheti a kísértést rá, hogy visszavonja a vállalásait és ismét elkezdjen alkudozni, akárcsak Trump. Így is azért volt éveken át szinte a lehetetlennel egyenlő a globális klímaegyezmény elfogadása, mert a fejlődő országok azt akarták, most ők bocsáthassanak ki több üvegházgázt, a fejlettek már megtették ezt az elmúlt évszázadban, legyen hát az ipari nagyhatalmaknál erősebb a kibocsátásmérséklés.
Ha az USA, mint a világ második legnagyobb légszennyezője kibújik az egyezmény alól, összeomolhat az egész megállapodás.
Washington az egyezményben azt vállalta, hogy 2025-re 26-28 százalékkal fogja vissza légszennyezését a 2005-ös bázisévhez -vagyis az akkori éves kibocsátásmennyiséghez- képest. (Itt olvashat részletesebben a megállapodásról.)
Trump szerint ezek a megállapodások nagyon egyoldalúak és rosszak az Egyesült Államoknak. George David Banks, George W. Bush klímaváltozási tanácsadója (neki is lehet része abban, hogy Bush égisze alatt nem ratifikálta az USA a kiotói egyezményt) azt mondta, szerinte Trump inkább erősebb emissziócsökkentési vállalásokat próbálna kikényszeríteni Kínából.
Kínai összeesküvés
Trump azt is megjegyezte, hogy nem hisz benne, Kína tartaná magát a saját vállalásaihoz. Kína 2030-ra vállalta kibocsátása növekedésének(!) csökkentését. A milliárdos üzletember már korábban is hangsúlyozta, hogy nem hisz abban, a globális felmelegedés oka emberi tevékenység, vagyis nem a légszennyezésünkkel idéztük elő. Nézete az úgynevezett "klímaszkeptikusok" meggyőződésével egyező, szerinte a klímaváltozás koncepcióját Kína találta ki, hogy ártson az USA versenyképességének. (Pedig a klímaváltozást már a Pentagon is hivatalosan is veszélyforrásnak sorolta be.)
Trump mozgástere egyébként meglehetősen korlátozott. Ahogy arra a Reuters rámutatott, a párizsi klímaegyezménybe belevettek egy olyan feltételt is, hogy az az ország, amely ki akar hátrálni alóla, csak 4 év után teheti - bár nem mintha ez nagyon meghatná Trumpot, aki eddigi megnyilvánulásaiból nem úgy tűnt, hogy megfontolt és a nemzetközi szabályokat figyelembe vevő ember lenne.
Nem világos azonban, hogy a datálás mikortól ered. Ha az amerikai vállalások jóváhagyásától -ami még hátra van- és az egyezmény a többi 194 országban történő ratifikálásától, akkor lehetséges, hogy amennyiben Trump hatalomra kerül, éppen lejárhat a mandátuma, mire léphet(ne) az ügyben. De ha a párizsi klímaegyezménytől (amit 2015 december elején tartottak) számítjuk a 4 évet, akkor elnöksége utolsó évében még éppen cselekedhet. A párizsi klímaegyezmény akkor lép érvénybe, ha az 195 tagországból legalább 55 ország ratifikálja, melyek a globális ÜHG-kibocsátásnak legalább 55 %-áért felelősek. (Kína és az USA rovásán 38 % van.) A Reuters jogi szakértőkre hivatkozva azt állítja, a legkézenfekvőbb opció Trump számára az, ha simán ignorálja a klímaegyezményt és nem tartatja be. Vagyis a semmittevéssel tesz ellene.
