Ha Ivanka Trumpon és az Exxon Mobiltól átigazolt külügyminiszteren múlna, az USA a globális klímaegyezmény hatálya alatt maradna. Tillerson szerint az USA elvesztheti nemzetközi befolyását, ha kilép a megállapodásból, és kapcsolatai a szövetségeseivel sérülhetnek. Donald Trump júniusig dönt az ügyben.

Elkészült a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégia tervezete. Az összefoglaló szerint Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa, a zöld gazdaságra való áttérés viszont megérné. A fosszilis energiahordozók kiváltásáról és faültetésről is esik szó. A tervezet március 16-ig véleményezhető.

Ratifikálta a párizsi klímamegállapodást az Európai Parlament (EP) a strasbourgi plenáris ülésén kedden, amivel az egyezmény átlépte a hatálybalépéshez szükséges küszöböt. Eddig összesen hét tagállam, köztük hazánk ratifikálta az egyezményt.

A Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője szerint történelmi áttörés, hogy Kína és az Egyesült Államok eljutott a párizsi klímaegyezmény aláírásához és ratifikációjához.

Új kibocsátás-csökkentési célértékeket írna elő a tagállamok számára az üvegházhatást kiváltó gázokra vonatkozóan az Európai Bizottság szerdán közzétett javaslata annak érdekében, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja a tavalyi párizsi klímacsúcson tett vállalásait.

A globális felmelegedés üteme kétszer gyorsabb a tavalyinál, erre nem számítottak – mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatornán szerda este.

Áder János köztársasági elnök levélben fordult a világ tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országának vezetőjéhez, arra kérve őket, hogy példát mutatva mielőbb kezdjenek konzultációt, és - a korábbi vállalásaikhoz képest - rövidebb idő alatt és nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentést hajtsanak végre - közölte az MTI.

Ratifikálta a magyar Országgyűlés a párizsi klímacsúcson született megállapodást, így jövőre már hivatalosan is védjük a klímát. A szavak mögül azonban egyelőre hiányoznak a tettek: Magyarországnak komoly lemaradása van a klímavédelemben.

Donald Trump a Reutersnek adott interjújában dobta el a zöldeknek szánt bombát: ha megválasztják, újratárgyalná az USA vállalásait a globális klímaegyezményben.

Pénteken világpolitikusok írták alá a tavaly decemberben kialkudott globális emissziócsökkentési és klímavédelmi egyezményt. Ám a 2030 utáni vállalások homályba vesznek. Ráadásul az amerikai elnökválasztás is keresztbe tehet a szép céloknak.

Ünnepélyes keretek között írták alá a Párizsi Klímaegyezményt New York-ban. A 170 ország- és kormányfő jelenlétében szentesített megállapodás ugyan fontos lépés a klímavédelemben, ám a sok hangzatos ígéret még kevés ahhoz, hogy megmentsük a bolygót. Mi sem járunk élen a klímavédelemben, a magyar kormányzat magasról tesz a környezetünk állapotára.

Pénteken már hatályba is léphet a tavaly decemberben elfogadott párizsi klímaegyezmény, ha a New Yorkban tartandó ünnepélyes ceremónián legalább 55 olyan ország aláírja a dokumentumot, amelyek a globális kibocsátás minimum 55 százalékáért felelnek.

Nem csak felelősségbeli kérdés, hanem üzleti lehetőség is a klímaváltozás elleni küzdelem - mondta a BCSDH üzleti reggelijén Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató. Azok a vállalatok, amelyek időben nem tudnak, vagy nem akarnak élni a lehetőséggel, lemaradnak a versenyben.

Alig két héttel a Föld Órája előtt a világon már több ezer civil kezdeményezés zajlik azért, hogy a mozgalomhoz kapcsolódva aktívan tegyen az éghajlatváltozás mérsékléséért. Közben az Európai Bizottság (EB) arra készül, hogy ellehetetlenítse Európa éghajlatvédelmi céljainak teljesülését és a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény implementációját.

Kilenc éven belül bezárja összes széntüzelésű erőművét Anglia, de a Párizsi klímaegyezményben kitűzött emissziócsökkentési vállalásokat mégsem lesz képes teljesíteni.

Az USA Legfelsőbb Bírósága ideiglenesen felfüggesztette a széntüzeléses erőművek üvegházgázkibocsátását csökkentő rendeleteket. Obama bizakodó, hogy a fellebbezés eredményes lesz. Amerika egyébként e programcsomag nélkül is képes lesz teljesíteni a párizsi klímaegyezményben előírt vállalásokat.

A klímapolitika is a holland EU-elnökség célkeresztjében lesz. Ennek első lépéseként a márciusi környezetvédelmi tanácson a párizsi eredmények tagállamokkal való megvitatását tervezik.

Az év vége sem telt unalmasan 2015-ben. Az év utolsó hónapjában sorra jöttek az uniós pályázatok, de a gazdaság számára hasonlóan fontos hír volt, hogy döntöttek a lakásáfa csökkentéséről. Kiderült, többet kaphatnak a háromgyerekes családok is. Decemberben zárult a párizsi klímacsúcs is, nem is akármilyen eredménnyel.

Novemberben második körben is jelentős változásokat fogadott el a parlament az adótörvényekben, kezdett körvonalazódni, mire számíthatunk 2016-ban. Hatályba lépett a közbeszerzési törvény, és döntöttek az adminisztrációcsökkentésről is. Kiderült, lesz pótlás az NHP helyett. A hónap végén már Párizsra figyelt a világ.

A korábbi évekkel ellentétben látványos egyetértéssel ért véget az ENSZ évente megrendezett nemzetközi klímatanácskozása Párizsban. Az új megállapodást december 12-én 19 óra 27 perckor fogadták el az 1992. évi ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében részes államok kormányzati delegációi. A döntést szokatlan lelkesedés fogadta: csúcstalálkozókon ritkán látni hurrázó politikusokat, állva ünneplő delegációkat, egymás nyakába boruló szakértőket, az eredményhez szívből gratuláló újságírókat.

Ha nem akarjuk, hogy új éhínségek és erőforrás-háborúk korszaka köszöntsön ránk, nem ülhetünk Párizs után a babérjainkon, mindenekelőtt támogatni kell az energiahatékonyságot és a megújuló energia forrásokat Magyarországon – vélekednek zöld szervezetek.

Jelentős eredmény a párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás akkor is, ha egyelőre nem látszik pontosan, hogy hogy is lesz a megvalósítás. Magyarországnak még jól is jönne az agresszív klímavédelem, érthetetlen, miért nem állunk bele - véli az Energiaklub elnöke.

Nagy nehezen elkészült a párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás végleges formája. A dokumentumban a Föld országai úgy határoztak, hogy a kibocsátásukat olyan mértékben csökkentik, hogy a felmelegedés ne haladja meg globálisan a két Celsius fokot, de törekednek arra, hogy ez a határérték 1,5 Celsius fok legyen. Ehhez 2020-ig hozzáigazítják a most tett vállalásaikat.

Egy újabb megállapodás-tervezetet kapott kézhez az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország a Párizs közeli le Bourget-ban, két nappal a klímavédelmi egyezmény megszületésének határideje előtt.

Bhután érkezett a "legnagyratörőbb vállalásokkal" az ENSZ hétfőn megkezdődött párizsi klímavédelmi csúcstalálkozójára: a himalájai királyság, amelynek majdnem háromnegyedét erdők borítják, többek között további területek újrafásításával kíván hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz - derült ki a csúcson részt vevő országok felajánlásainak (INDC) elemzéséből.

Éppen a klímacsúcsra időzítették a republikánusok az Obama-adminisztráció emissziócsökkentési terveinek megfúrását. Az elnök megvétózhatja a határozatot, de még ellenfeleinek még van egy dobása.

Meghekkelt hirdetésekkel tiltakozik 82 művész Párizs-szerte a klímacsúcs ellen. A Brandalism csoport a reklámiparnak a túlzott fogyasztásban és így a klímaváltozásban játszott szerepére kívánja felhívni ezzel a figyelmet és arra, hogy ideje lenne a civileknek saját kezükbe venni a klíma diskurzust.

Ma kezdődött Párizsban a klímacsúcs, azaz az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 21. Konferenciája. A klímacsúcson a világ összes országa részt vesz, és több mint 150 állam-, illetve kormányfő lesz jelen. A kéthetes konferencia fő feladata, hogy számot vessen a 2015 során a világ államaiból beérkező kibocsátás-csökkentési vállalásokkal, és megállapodjon ezek betartásának ellenőrzésében és későbbi felülvizsgálatában.

A döntéshozók erkölcsi felelősségére mutatott rá és a klímaváltozás civilizációt veszélyeztető hatásainak megelőzésére szólított fel Áder János köztársasági elnök az ENSZ 21. klímakonferenciája nyitónapján elmondott beszédében, a Párizs közeli Le Bourget-ban.

A párizsi klímacsúcs előtt áttekintjük a főbb adatokat a kibocsátáscsökkentési célokról és az emissziónövekedés lehetséges szcenárióiról. A zárómegállapodás tervezete 55 oldalas, és 1490 pontot tartalmaz.

A jelenlegi kalkulációk szerint az egyes országok emissziócsökkentési ígéreteivel 2,7 Celsius-foknál lehetne megfékezni a globális felmelegedést az évszázad végére. Már ha az államok tartják magukat vállalásaikhoz. Jövő héten kezdődik a párizsi klímacsúcs.

A klímaváltozásnak gazdasági és társadalmi hatása egyaránt van - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásán.

Azzal, hogy az OECD a múlt héten hivatalosan is búcsút intett a szénkorszaknak, minden tekintetben új időszámítás kezdődik majd. Ezzel szinte egy időben az Egyesült Királyság is bejelentette, kivezeti a szénerőműveket az ország energiagazdaságából.

Több tényező is optimizmusra ad okot az ENSZ párizsi klímakonferenciája előtt Áder János köztársasági elnök értékelése szerint.

A 2020 előtti kibocsátás-csökkentés jelentőségére hívta fel a figyelmet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése. Nőttek ugyan a nemzetek által vállalt kibocsátás-csökkentési célszámok, de még mindig csak félúton járunk az éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges kibocsátás-csökkentés mértékéhez viszonyítva, ami a WWF szerint nagyon aggasztó.