Ünnepélyes keretek között ratifikálta az Európai Parlament a Párizsban, tavaly kötött klímamegállapodást. A párizsi egyezmény a 2005-ben életbe lépett kiotói jegyzőkönyvet váltja fel. A hatálybalépés feltétele, hogy az ENSZ klímaváltozás elleni keretegyezményének 55 olyan részes állama ratifikálja a megállapodást, amelyek összesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelősek. Az EP plenáris ülésén felszólalt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki elmondta, fontos lépés a párizsi klímamegállapodás európai elfogadása, amely a jelenkor legnagyobb kihívására kíván megoldást adni. (Az egyezményt áprilisban írták alá New Yorkban.)
Eddig 51,9 százalékot kibocsátó 62 ország ellenjegyezte a szöveget, így ha az EU a maga 12 százalékos részesedésével ratifikálja a megállapodást, akkor az a november 7. és 18. között Marrakesben tartandó COP22 konferencia alkalmával életbe is léphet.
Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre. Eddig hét uniós tagállamban – Magyarországon, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában, Máltán, Portugáliában és Németországban – ratifikálták nemzeti szinten is az egyezményt. Ez a hét ország a globális kibocsátás 5 százalékáért felel.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szavazás utáni sajtótájékoztatón kijelentette, Európa megmutatta a világnak, hogy nagy dolgokat képes véghezvinni, ha összefog. Fontos történelmi folyamat része a megállapodás elfogadása, amelyre büszke lehet Európa” – húzta alá. Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos a szavazást követően elmondta, hogy a következő közös feladat a kötelezettségvállalások megvalósítása.
„A világ halad, és Európa ül a vezetőülésben” – fogalmazott az uniós biztos. A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.
A megállapodás által megnevezett küszöbértékek nehezen lesznek tarthatóak: legalábbis az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) által közzétett mérési eredmények alapján. Eszerint ugyanis az északi féltekén februárban már elérte a globális átlaghőmérséklet emelkedése a 2 Celsius-fokot, míg az 1990–2010 közötti átlagnál 0,5 Celsiussal volt magasabb a hőmérséklet. Ezt Magyarországon is érzékelhettük, februárban több mint 5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag, és az egész téli időszak 2,3 fokkal enyhébb volt, mint az 1981 és 2000 között megszokott 0 fok körüli hőmérsékletek.A jelenlegi enyhe időjárás illeszkedik az elmúlt évek sorozatába: 2014-ben és tavaly is lényegesen enyhébb, csapadékosabb telünk volt.
