Az energia- és klímaügyekkel foglalkozó brit non-profit szervezet, az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) analízise szerint Bhután erdőségei háromszor több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyit a 700 ezer fős lakosság megtermel. Az ország jelentős részének azonban nincs hozzáférése az áramhálózathoz.
Az erdősítésen túl Bhután egyéni vállalásai között szerepel az "autókultúra" regionális növekedésének visszaszorítása, egyebek mellett a nehéz járművekre kivetett adókkal, a tömegközlekedés fejlesztésével és az elektromos járművek népszerűsítésével - olvasható a The Guardian című brit lap internetes kiadásában. Az országot jelenleg Párizsban képviselői Thinley Namgyel szerint Bhután vállalását jelentősen befolyásolta, hogy a döntően önellátó kisgazdálkodások alkotta ország lakosai már a saját bőrükön érzik az éghajlatváltozás hatásait. Mint fogalmazott, a korábban hónapokra lezárt magas hegyek ma már egész évben járhatóak, a rendszertelenül érkező monszunok tönkre teszik a termést, apadnak a vízforrások, erődösnek a hirtelen áradások, hatalmas katasztrófával fenyegetnek a visszahúzódó gleccserek.
Az ECIU elemzéséből kiderült, hogy Paraguay majdnem 100 százalékban vízerőművekből nyeri elektromos energiáját, amelyből szomszédjaihoz is exportál. Észak-Korea nagyjából 54 százalékkal csökkentette károsanyag-kibocsátását 1990 óta, ám ennek hátterében az ország elhibázott gazdasági modellje állt, ami éhínséghez vezetett. Európa leggazdagabb országa, Luxemburg, négyszer annyi szén-dioxidot bocsát ki mint Bhután, annak ellenére, hogy jóval kisebb lélekszámú ország. Franciaország és Kína a megújuló energiaforrások felé igyekszik nyitni.
