Áder János
Kép: MTI

Az államfő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában ezek egyikeként beszélt arról, hogy Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke és a Kínai Kommunista Párt központi bizottsága is a klímaváltozást nevezte a legfontosabb nemzetbiztonsági kihívásnak. A két legnagyobb szennyezőről beszélünk – hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök, kitérve arra, hogy a két ország tavaly októberben megállapodást is kötött a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak visszaszorításáról.

Áder János biztatónak nevezte, hogy azok az – elsősorban olajipari – cégek, amelyek korábban Koppenhágában "megfúrták" a megállapodást, ma mellette vannak. Az, hogy a végrehajtást is ilyen lelkesen támogatják-e majd, az egy másik kérdés – tette hozzá, jelezve: így is jelentős különbség van a hozzáállásban.

A harmadik lényeges elemnek tartotta a köztársasági elnök, hogy a kiotói konferenciához képest sokkal több a résztvevő, s 156 ország már tudatta, milyen kibocsátáscsökkentést vállal. Ebből azt is lehet tudni, hogy milyen következményei lesznek, ha maradéktalanul végrehajtják azt – fűzte hozzá.

Áder János az Élő bolygónk című klímaváltozás elleni kampányában tapasztaltakról szólva azt mondta: az emberek pontosan tudják, miről van szó, és az mennyiben érintheti személyes életüket, unokáik jövőjét. Problémaként jelölte meg, hogy az ipari forradalom óta alapvetően szén, olaj és gáz felhasználásával állítanak elő energiát, a fokozódó energiaigény miatt pedig duplájára nőtt az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben. Ha ezen nem változtatunk, akkor lényegesen több árvíz, gyakoribb és nagyobb területű aszályok, nagyobb természeti katasztrófák lesznek – fogalmazott, a következmények közé sorolva továbbá a jégtakaró olvadását, az óceánok savasodását, az élelmiszer-termelés feltételeinek romlását.

Az egyre fogyatkozó édesvízért háborúk fognak elindulni – folytatta –, és ha nincs jó minőségű termést adó föld és víz, akkor az emberek elindulnak más vidékekre, jelentős lesz a migráció. (A migrációs folyamatnak csak az elején tartunk, de már a mostani menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást a szakértők szerint.)

Az államfő a Kárpát-medencei vonatkozásokat áttekintve a "legek nyaraként" jellemezte az ideit, utalva arra, hogy öt hőségriadó volt – köztük egy szeptemberben –, Budapesten, és a Balatonnál pedig augusztus 17-én két óra alatt leesett az átlagos csapadékmennyiség kétszerese. "Ez világossá teszi, hogy valami történt a légkörrel, a környezetünkkel" – magyarázta.

A köztársasági elnök a klímaváltozás lehetséges következményei között említette a parlagfű továbbterjedését, az új kórokozók, növénykártevők megjelenését. Példaként hozta a tigrisszúnyogot, amely hatvan éve csak Ázsiában volt jelen, mára több kontinensen – így Európában is – életképes populációja jelent meg. A rovar trópusi betegséget terjeszt, ami ellen nincs gyógyszer – hangsúlyozta.

Áder János az interjúban üdvözölte, hogy egyre több közintézményt és iskolát szerelnek fel napelemmel, és egyre többen gondolkodnak környezetkímélő technikák alkalmazásában. A politikusok felelősségének nevezte, hogy minden lehetőséget kihasználjanak arra, hogy ezt az érzékenységet megtartsák, és a megfelelő döntéseket időben meghozzák.

Az ENSZ november 30. és december 11. között tartja 21. klímakonferenciáját Párizsban; a 195 országot érintő tanácskozás célja egy olyan globális megállapodás aláírása, amelynek betartásával sikerül visszaszorítani az éghajlatváltozást és 2 Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést.